A magyar űrhajósprogram, a Hunor döntő szakaszába lép – jelentette ki a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős államtitkára. Sztáray Péter kedden azt követően nyilatkozott a közmédiának, hogy Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztossal közösen Budapesten meglátogatták a négy magyar űrhajósjelöltet.

CSÁK János; SZAKÁLY András; KAPU Tibor; CSERÉNYI Gyula; SCHLÉGL ÁdámSzekszárd, 2023. szeptember 1. Csák János kulturális és innovációs miniszter (k), valamint a Hunor Magyar Űrhajós Program négy űrhajósjelöltje, Szakály András, Kapu Tibor, Cserényi Gyula és Schlégl Ádám (b-j) ünnepélyesen megnyitja a tanévet a Tolna Vármegyei Szakképzési Centrum Hunyadi Mátyás Vendéglátó és Turisztikai Technikumában és Szakképző Iskolájában rendezett országos szakképzési tanévnyitón Szekszárdon 2023. szeptember 1-jén. MTI/Kiss DánielSzekszárd, 2023. szeptember 1.Csák János kulturális és innovációs miniszter (k), valamint a Hunor Magyar Űrhajós Program négy űrhajósjelöltje, Szakály András, Kapu Tibor, Cserényi Gyula és Schlégl Ádám (b-j) ünnepélyesen megnyitja a tanévet a Tolna Vármegyei Szakképzési Centrum Hunyadi Mátyás Vendéglátó és Turisztikai Technikumában és Szakképző Iskolájában rendezett országos szakképzési tanévnyitón Szekszárdon 2023. szeptember 1-jén.MTI/Kiss Dániel
Csak a program vége felé derül ki, hogy végül melyik magyar űrhajós repül fel a világűrbe.
Fotó: Kiss Dániel / MTI

Az államtitkár a kezdeményezést Magyarország egyik korszakos programjaként jellemezte, mivel mind gazdasági, mind tudományos, mind biztonsági szempontból nagy előrelépést jelent. Remélik, hogy ezzel a programmal az új generációkat is inspirálhatják majd, és amikor a második magyar űrhajós is visszatér a világűrből, sokan akarnak majd az ő nyomdokaiba lépni. Sztáray Péter azt mondta, hogy a Hunor űrhajósprogram egyben szuverenitási kérdés is, 

tekintettel arra, hogy azok az országok, amelyek jelen vannak a világűrben, sok szempontból erősítik szuverenitásukat.

Az államtitkár a program egyik fő céljának azt nevezte, hogy a repülés során magyar műszerekkel, magyar űrhajóssal szerezzünk minél több tapasztalatot, és ezeket később az űrkutatásban kamatoztathassuk. Ferencz Orsolya tájékoztatása szerint várhatóan az év végén a közvélemény is megtudathatja, hogy a négy magyar űrhajósjelölt közül ki lesz az a kettő, aki az Egyesült Államokban folytatja majd a kiképzést

Az viszont csak a program vége felé derül ki, hogy végül melyik magyar űrhajós repül fel a világűrbe. A politikus egyben közölte, hogy cégek és kutatók egy nyílt felhívás részeként még elküldhetik a space.kormany.hu oldalra esetleges további kutatási javaslataikat, ahogy azt korábban már többen is megtették.

A miniszteri biztos megfogalmazása szerint egy ilyen nemzeti program a benne részt vevő felsőoktatási intézményeknek, kutatócsoportoknak, kutatóhálózatoknak és cégeknek óriási katalizálóerő, hiszen az űrtechnológia, az űripar a 21. század legfejlettebb gazdasági ágazatának alapja. Ezért ez a program, amelyben nemzeti szuverén hatáskörben dönthetjük el, hogy a magyar tudós, a kutató mivel foglalkozik harminc napig a nemzetközi űrállomás fedélzetén, hatalmas lendületet ad a felsőoktatásnak és a tudományos kutatásoknak is.

Űrverseny: Kína mindent megtesz, hogy 2030-ra embert küldjön a Holdra

Kína az évtized végére embert akar küldeni a Holdra. Ehhez egy teljesen új hordozórakétát, űrhajót, leszállóegységet és holdjárót is fejlesztettek, de még így is messze vannak a tényleges Hold-utazástól. Peking beszáll az űrversenybe az USA ellen, azonban Washington tapasztalat és technológia tekintetében is messze Kína előtt jár. Amerika 2025-ben ismét embert küldhet a Holdra.