Több kutatás is zajlott az elmúlt évek alatt a Mars felszínén, jelenleg is egy rover gyűjt mintákat a vörös bolygón. Az űrkutatás aktív időszakát éljük: szondák keresik fel Naprendszer jeges holdjait, hogy Földön kívüli élet után kutassanak, csillagászok a saját Naprendszerünkön túli bolygók légkörét vizsgálják annak érdekében, hogy idegen életre utaló jeleket találjanak.
Fotó: AFP
Azt hiszem, tízéven belül bizonyítékunk lesz arra vonatkozóan, hogy közeli bolygókon van szerves létforma
– jelentette ki Martin John Rees, az Egyesült Királyság királyi csillagásza. Hozzátette, hogy szerinte a kutatások eredménye már csúcsközeli állapotban vannak. A SETI nevű szervezethez hasonlóan – amely földönkívüli intelligencia után kutat már több évtizede – számos csillagász is hiába keresett életre utaló jeleket, eddig többnyire száraz, kopár pusztaságként fedezték fel, más csillag körüli bolygók pedig olyan kicsik és nehezen megközelíthetőek, hogy kivitelezhetetlen azok felkutatása.
A BBC cikke szerint ahhoz, hogy idegen életformát találjanak a tudósok, finomhangolni kell a keresés módját, és fel kell készülni arra is, hogy minden kezdeti észlelés valószínűleg nem lélegzetelállító tapasztalat lesz a tudósoknak, hiszen a Földöntúli létformák többségében mikrobák formájában lehet majd megvizsgálni.
A Marsról annyit lehet tudni, hogy évmilliárdokkal ezelőtt valószínűleg potenciálisan lakható bolygó volt, a közelmúltban a tudósok még arra is találtak nyomokat, hogy
a Mars felszínét víz is borította, és még mindig lehet folyékony vizet találni, elrejtve a bolygó déli jégsapkája alatt
Vízre utaló jeleket a kínai Csu-zsung marsjáró is talált. Ezek alapján elmondható, hogy létezhet víz a Mars azon részein, amelyeknek a felszíni hőmérséklete alkalmas lehet az életre.
A Mars-kutatás nehézségei
Jelenleg a NASA Perseverance nevű marsjárója mintákat gyűjt a bolygó kiszáradt medréből: a cél az, hogy több tucat mintát gyűjtsön össze, és azokat 2030 végére visszajuttassák a Földre, ahol majd részletesen megvizsgálhatják. Azonban a misszió nehézségekbe ütközik, többek között az is probléma, hogy óriási pénzügyi forrásokat igényel a minták hazaszállítása. Susanne Schwenzer, a brit The Open University bolygókutatója és a Mars Sample Return tudományos csoport tagja szerint, ha birtokukba kerülnek a Marsról származó minták, akkor már részleteibe lehet tanulmányozni a Marson felelhető életformákat.
Korábban a Világgazdaság is megírta, hogy 2021-ben a NASA Perseverance roverje segítségével, 300 millió mérföld megtétele után az Ingenuity a Marson landolt, a mérnökök abban sem voltak biztosak, hogy túléli az első fagyos éjszakát a párkilós robot. Ezt követően pedig egyre magasabbra kellett repülnie a zord körülmények között. A repülés közben felmerülő hibák ellenére is teljesítette az egyre nehezebb feladatokat. A műveleteket a Perseverance roverje videózta, hogy a felvételek által rögzített adatokat a bolygó felfedezésére és kutatásokra tudják használni a későbbiekben is.
A NASA 85 millió dollárt (körülbelül 3 milliárd forint) költött a forgószárnyas drón-repülőgép fejlesztésére, amelyet öt évig építettek.
A NASA Europa Clipper nevű űrszondáját októberben küldik fel az Európai Űrügynökség (ESA) egyik legfontosabb bolygóközi szondája, a Juice után. A tervek szerint az űrszondák 2030-ban és 2031-ben érkeznek vissza. Az eszközök előkészítik majd a terepet egy jövőbeli küldetéshez is, amely később megpróbálhat befurakodni a jégtakaró alá – például a NASA folyamatban lévő projektje, az Europa Lander is egy nagyobb kutatást hajt végre a vörös bolygón.
Jelenleg több mint 5500 bolygóról tudunk más csillagok körül, amelyeket exobolygóknak neveznek, és az új teleszkópok – különösen a James Webb Űrteleszkóp (JWST) – hatalmas erejével a csillagászok most kezdik kitűnő részletességgel megvizsgálni néhány távoli bolygót. Konkrétan a JWST-t használják annak kiderítésére, hogy milyen gázok vannak jelen néhány, a Földhöz hasonló sziklás exobolygón. A JWST-t eredetileg nem az exobolygók tanulmányozására tervezték, amikor először a századfordulón elkészítették, de azóta a Földöntúli világok tanulmányozására használják, mivel ez a történelem legnagyobb űrteleszkópja. Azonban az eszköz nem tudja tanulmányozni a Naphoz hasonló csillagok körüli bolygókat. Ezek a bolygók egyszerűen túl halványak az ilyen fényes csillagokkal szemben ahhoz, hogy akár a JWST-tel is tanulmányozni lehessen őket, a tervek szerint 2040-ben már a NASA által kifejlesztett Habitable Worlds Observatory nevű űrteleszkópját már használható lesz erre a feladatra is.
