Különleges felfedezés: bázis épülhet a Holdon
A Holdon kialakítható bázisnak is alkalmas barlang felfedezéséről számolt be a Trentói Egyetem két tudósa, Leonardo Carrer és Lorenzo Bruzzone a Nature Astronomy folyóiratban publikált tanulmányukban.
Mint írták, a Holdon eddig felfedezett legnagyobb, mintegy száz méter mély és száz méter átmérőjű üreg a felszín alatt folytatódhat, és alkalmas lehet későbbi expedíciók lakóhelyéül. Az ilyen helyek természetes menedékként szolgálhatnának az űrhajósok számára, megvédve őket a kozmikus sugárzástól és a napsugárzástól, valamint a mikrometeoritok becsapódásától.
Tulajdonképpen a földi élet is a barlangokban kezdődött, tehát logikus, hogy az emberek a Holdon is élhetnek bennük
– magyarázta Carrer professzor. A barlang a Nyugalom Tengerének nevezett régióban, az Apollo–11 leszállóhelyétől mintegy 400 kilométerre található.
A tudósok szerint ez az óriási gödör és az eddig felfedezett még további legalább kétszáz ilyen üreg, a felszín alatti lávacsatornák beomlása révén keletkezhetett. A NASA holdkutató űrszondája, az LRO (Lunar Reconnaissance Orbiter) radarjától kapott adatokat elemző kutatók az eredményeiket a földi lávacsatornák jellegzetességeivel hasonlították össze.
A radaradatok csak az üreg alján nyíló felszín alatti barlang kezdeti szakaszát mutatták, de a kutatók szerint a barlang legkevesebb 40 méter széles és több tíz méter hosszú vagy még annál is hosszabb lehet. A kutatók talajradarokkal, kamerákkal és robotokkal akarják feltérképezni a barlang további részeit.
A Hold felszínén felfedezett gödrök többsége ősi lávamezőkön található, de a kutatók szerint néhány a Hold déli pólusán is lehet, ahol még ebben az évtizedben a NASA újabb űrhajósai szállhatnak le. A Hold örökké árnyékos kráterei a feltételezések szerint jeget őrizhetnek, amely ivóvizet és rakétahajtó-anyagot biztosíthat az űrhajósok számára.
A tudósok mintegy ötven éve állapították meg, hogy barlangok lehetnek a Holdon. Aztán 2010-ben az LRO-nak sikerült képeket készítenie a gödrökről, amelyek a tudósok szerint barlangok bejáratai lehetnek. A mélységüket azonban nem tudták megállapítani, és azt sem, hogy beomlottak-e. Az új tanulmány ezekre a kérdésekre szolgált válaszokkal.
A külső hatásoktól megkímélt barlangok belsejében lévő kőzetek és egyéb anyagok vizsgálata hozzájárulhat, hogy a tudósok jobban megértsék a Hold fejlődését, különösen az egykori vulkanikus tevékenységet.
Az Apollo-programban 12 űrhajós jutott el a Holdra, elsőként 1969. július 20-án Armstrong és Aldrin.
Az űrverseny nagy kérdése: vajon kié lesz a Hold?Az államok mellett magáncégek is betársultak a modern űrversenybe, ez pedig számos kérdést felvet a jövővel kapcsolatban. Nem titok, hogy több ország is – mint az Egyesült Államok – együttműködik magánűrközpontokkal, ami nagy lehetőségeket rejt magában. Ha sikerül állandó emberi jelenlétet létrehozni a Holdon, már nem is lesz kérdés, hogy a következő megálló a Mars lesz. |
Vitézy Dávid: minden magyar érezni fogja az uniós források hatását – itt a friss bejelentés
