Avar kori sírokra épül a BYD-gyár

Kiszélesítik az 5-ös utat is a szegedi BYD-gyár építéséhez kapcsolódóan, ám mivel a földmunkák egy ismert régészeti lelőhelyet is érintenek, az építkezés előtt a Móra Ferenc Múzeum munkatársai a területen hétfőn elkezdték a feltárást.

Sóskuti Kornél, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ régésze a Délmagyarnak elmondta, hogy egy korábbi beruházás során, az út túloldalán már előkerült néhány sír, ezért ez már egy ismert temetőrészlet volt. Azt azonban eddig nem lehetett tudni, hogy a temető áthúzódik-e az út túloldalára is. A válasz, mint kiderült, igen, sőt 

Az avar kori sírokban az első két napon emberi csontokat és vastárgyakat találtak, de a szakemberek számítanak arra, hogy előkerülnek majd ékszerek, viseleti tárgyak is. Úgy saccolják, hogy több mint száz sírt rejt a terület.

Már több mint húsz sírt találtak

A régészszakember szerint eddig egy útsávot és egy csapadékvíz-elvezető árkot tártak fel, és több mint 20 sírt találtak. Ezek mélységéből arra lehet következtetni, hogy a korábbi útépítés valószínűleg nem pusztította el az ottani temetkezési helyeket, vagyis ahol jelenleg az autóforgalom halad, ott is emberi maradványokat rejt a föld. Sóskuti Kornél szerint, mivel nemcsak új sávok épülnek, de a meglévőket is megerősítik, ezt a területet is feltárják majd.

A régész elárulta: a BYD területén is előkerült egy kis családi temető, amely valószínűleg szintén az avar korból származik. Korábban pedig – mint arról előző cikkünkben beszámoltunk – a leendő autógyár területén találtak még vaskori kelta településnyomokat, késő szarmata gazdasági tanyaközpontot és egy Árpád-korból származó árokrendszert is. Igazán gazdag lelőhelynek bizonyul tehát a kínai autógyár területe. Nem véletlen, hogy nagy jelentőségűnek nevezték a régészek, hogy ekkora egybefüggő területen dolgozhatnak. Háromszáz hektárt még soha nem vizsgáltak át.