A növekedés helyreállításában három kihívással szembesül a kormány. Egyrészt bizalmat kell építeni, hogy a reálbér-emelkedés jobban megmutatkozzon a fogyasztásban. A második nagy feladat, hogy a belföldre termelő vállalatok beruházásainak aktivitását helyre kell állítani. A harmadik pedig, hogy a munkaerőpiacon az aktivitási rátát növelni kell – mondta az Economx kérdésére szerdán Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, aki az interjúban arra is kitért, hogy a gazdasági kabinet vezetőjévé való kinevezése nem hatalmi, hanem szakmai és szervezési kérdés.
Nagy Márton: a növekedés helyreállításának három feltétele
A miniszter azt tartja az egyik legfontosabb célnak, hogy a lakosság bízzon abban, hogy ez a válság átmeneti volt, és fordulat következett be. Ezért is fontos a jövő év, hogy mindenki lássa, a vállalatok képesek a munkahelyeket biztosítani.
Jelenleg jól látni, hogy a (lakosság) megtakarítási rátája emelkedett, 12 százalék körüli szintre, ennek vissza kell térnie a hosszú távon kívánatos értékekre, akár ennek a felére
– tette hozzá.
A tárcavezető szerint helyre kell állítani a beruházások területén kialakult asszimmetriát is. Ez azt jelenti, hogy fenn kell tartani az exportálók beruházását, viszont a belföldi szektorét növelni kell. Így összességében a nemzetgazdaság egészére újra elérhető lesz a 25 százalék feletti beruházási ráta. Ehhez alacsonyabb hitelkamatok, alacsonyabb energiaköltségek és kiszámítható gazdaság szükséges.
A harmadik kérdés, hogy tovább kell javítani az aktivitási rátát, azaz a gazdaságilag aktív, 15–64 éves népesség arányát az azonos korú teljes népességhez viszonyítva. Ebben Nagy Márton szerint a Gyurcsány-korszakhoz képest már eddig is hosszú utat tett meg az ország. Az uniós országok között a 2010-es kormányváltás előtt elfoglalt 23. helyről a 11. helyre jöttünk fel.
Az uniós források nélkül is talpon maradt az ország, de velük stabilabb lenne a büdzsé helyzete
Az uniós forrásokkal kapcsolatban a miniszter kiemelte, hogy ezek Magyarországnak járnak, ám nélkülük is talpon tud maradni a gazdaság, sőt fordulatot is képes elérni, hiszen a harmadik negyedévben a negyedik legmagasabb növekedésünk volt az unióban.
Természetesen senki nem tagadja, a forrásokkal együtt ez gyorsabb és a költségvetés helyzete stabilabb lenne, ugyanis az uniós forrásoknak van gazdasági és finanszírozási hatásuk is.
Azonban azt látni kell, hogy 20 ezermilliárd forint a beruházási volumen egy évben, és ehhez képest évente 1000-1500 milliárd forintos uniós forrás érkezik, amely a beruházásokba mehet. Az FDI (külföldi működő tőke) beáramlása 3000 milliárd forint körülire tehető. A beruházás és a gazdasági teljesítmény alapvetően nem az uniós források következménye, hanem a szilárd gazdasági alapnak és a kormány jelenlegi gazdaságpolitikájának az eredménye.
A Budapest Airport Holding megvásárlása során a legkeményebb dió a hitelezőkkel való megállapodás
A Liszt Ferenc repülőtéret üzemeltető cég megvásárlása kapcsán Nagy Márton elmondta, hogy közelednek az álláspontok.
„Van egy tulajdonosi kör, amellyel meg kell egyezni az eladási árról, itt már nagyon közel vagyunk a megállapodáshoz, illetve van egy hitelezői kör, amellyel meg kell egyezni az adósságmegújításról” – fűzte hozzá.
A vásárlás komplexitását az adja, hogy míg a tulajdonosi kör három-, addig a hitelezői kör 13 szereplős. Valójában a hitelezői körrel való egyeztetés és megegyezés emészti fel a rengeteg energiát, időt, alapvetően a hitelezők bizalmát kell megnyerni. Akár a katari Befektetési Hatóságot is bevonhatjuk a konzorciumba, így egy harmadik terminál építése is megvalósulhat. A kormány egy olyan céggel lép szövetségre, amelyik képes magas színvonalon működtetni a repteret, hozzájuk csatlakozhat befektetőnek Katar. Ez akár jövő év elejére is eltolhatja az ügylet zárását – fejezte be az interjút a miniszter.
