Német útlevél: külföldiek tömeges honosításába kezdett a baloldali kormány, és nem ukránokéba

Szépen rágyorsított a német papírok kiadásába külföldről érkezőknek a német szociáldemokraták, zöldek és liberálisok 2021 vége óta kormányzó közlekedésilámpa-koalíciója. A számok szerint már 2022-ben erősen rágyorsítottak, aztán tavaly még annál is jobban ráléptek a gázra – Németország így több százezer új állampolgárral készül a júniusi Európai Parlament választásokra.

Németországban soha annyi honosítást nem hagytak jóvá, mint 2023-ban, mióta érdemesnek látták erről elkezdeni a statisztikai nyilvántartást 2000-ben.

A Szövetségi Statisztikai Hivatal kedden közzétett számai szerint 19 százalékkal nőtt tavaly a honosítások száma, 200 100-ra, miután az előző esztendőben – Olaf Scholz kancellár kormányzásának első teljes évében – már 28 százalékos szökkenést regisztráltak.

Hirtelen félmillió bevándorló lett német

Ez azt jelenti, hogy csak ezt a két évet tekintve több mint 350 ezerrel több állampolgárral fut neki a 84 milliós ország a júniusi választásoknak, ha pedig idén hasonló ütemben folytatódott a növekedés, akkor majdnem félmillióval.

A jelentésekből nem derül ki pontosan, ebből hányan szavazhatnak, az újdonsült németek származásáról azonban a német lapok beszámolnak. A Deutsche Wirtchaft Nachrichten szerint 157 országból érkeztek, de több mint felük csak öt országból. Ezek közül négy nem európai: Szíria, Törökország, Irak és Afganisztán. A kakukktojás köztük egy európai uniós tag: Románia.

A honosítottak összetételéről azt is tudni lehet, hogy megegyezik azzal, amire a 2015-ben Magyarországon is átsöpört migrációs hullámmal kapcsolatban emlékezhetünk. Sokkal fiatalabbak, mint a német átlagéletkor (2021-ben 44,7 év), az őt átlagéletkoruk 29,3 év, és csak 45 százalékuk nő.

Német útlevél szíreknek, akik talán Magyarországon keresztül érkeztek

A legnagyobb csoport a nyilvántartás szerint a szíreké: a honosítások több mint egyharmada nekik jutott, és a számuk 56 százalékkal szökött fel 2022-höz képest, amikor egyébként már megduplázódott, miután 2021-ben – meghétszereződött.

– idézte a lap a statisztikusokat. 

Emlékezhetünk, a bevándorlók által „Merkel mamaként” is emlegetett Angela Merkel, a baloldali koalíciót megelőzően regnáló kereszténydemokrata CDU-kormány vezetője volt, aki külön is kiemelte a befogadandók közül a szíreket, aminek többek közt az is lett a következménye, hogy a Magyarországra érkező migránsok közül is sokan eldobálták a papírjaikat, és kérdésre szírnek mondták magukat. 

Nem tudható, szavaznak-e majd az új németek és hogyan, Merkel maga azonban már biztosan nem arathatja le a politikai hasznot, hiszen visszavonult. Akárkinek tulajdonítják honosításukat, az idegenellenesség annak ellenére növekedett Németországban, hogy a német médiában gyakorlatilag tilos a tömeges bevándorlást bírálni. A közvélemény-kutatások szerint ez sem Merkel pártjának kedvez, hanem a tőle jobbra állóknak.  

Nem a török, nem a román – német útlevél irakiaknak

A már évtizedek óta szívesen Németországban dolgozó törökök honosítása egyébként 25 százalékkal visszaesett tavaly, miközben az irakiaké 57, az afgánoké 55 százalékkal emelkedett. A Romániából érkezetteké csak 8 százalékkal. 

Az ukránok nem szerepelnek a lista élén, annak ellenére, hogy az oroszokkal vívott háború két éve alatt nagyon nagy számban érkeztek Németországba. Ez még viszonylag friss fejlemény, ennek ellenére a háború első évében, 2022-ben már 5600-ra szökött fel a honosításaik száma az előző évi 900-ról. Tavaly már csak 6 százalékos volt a növekedés, de ha még sokáig tart a háború, az ukránok félelmei szerint ebben is drámai változás következhet be.