Fejlődött a logisztika, de még nem eleget
Nagyon sok segítséget kapott a hazai logisztikai, vasúti és közúti áruszállítási terület a most leköszönő kormánytól az elmúlt négy évben a Világgazdaság Új ciklus sorozatának nyilatkozó szakmai vezetők szerint. Ám elégedettségükhöz nagy várakozások is társulnak: az eddigi intézkedések folytatását, csiszolását, az általuk képviselt területek működési feltételeinek további javítását, versenyképességének megvédését, illetve erősítését várják. A vasúti vállalkozásokat tömörítő Hungrail Magyar Vasúti Egyesület napokon belül (a konferenciáján) előáll saját javaslatcsomagjával is, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) néhány területre vonatkozóan már ismertette is saját elképzeléseit, a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) pedig eddig is küldött és ezután is küld javaslatokat a logisztikai stratégia megvalósításának bizonyos részeihez. A tét nagy: Magyarország vagy térségi logisztikai és áruszállítási központtá fejlődik, vagy egy lesz a régió kis elosztóbázisai közül.
Lehetett számítani a kormányra
„Az elmúlt négy év dinamikus gazdasági fejlődését a logisztikai szakma is érezte, ez a fejlődés viszont aktív szakmai együttműködési igényt is hozott a kormányzati szervekkel” – mutatott rá Bíró Koppány Ajtony, az MLSZKSZ főtitkára. A kooperáció eredményeként felgyorsult a távol-keleti konténeres forgalom vámügyintézése, így folyamatosan nő a kínai konténeres forgalmunk, amely korábban nem is létezett.
Minden szempontból nagyon sikeres volt a kikötőfejlesztési pályázat is, ennek során 52 milliárd forint fejlesztési pénzen osztozhattak a hazai kikötők.
Bíró Koppány Ajtony a további eredmények között említette, hogy létrejött az ország egyetlen vámszabad területe Záhonyban, továbbá a bevezetett elektronikus útdíjfizetési rendszer a kezdeti nehézségek ellenére mára teljesen beépült a logisztikai láncba, és minden szempontból jól teljesít. Ezt egészíti majd ki és ennek javítja a hatékonyságát a beüzemelés alatt lévő tengelysúlymérő rendszer.
A logisztikai fejlesztési pályázat azonban a főtitkár szerint kevésbé volt sikeres, mert bonyolult lett a kiírás feltételrendszere.
Az egyik jövőbeni feladat így az, hogy legyen egy jó pályázat a logisztikai szakma támogatására. Lépni kell továbbá a már frissített logisztikai stratégia terén, mert a stratégia sok olyan operatív cselekvési tervet határoz meg, amelyek megvalósításával jelentősen javítható az ország versenyképessége. A tervek egyes részeihez a szakma már eddig is adott és a jövőben is kész további javaslatokat adni.
Az előttünk álló négy évben az MLSZKSZ szerint célszerű lenne újragondolni a közúti fuvarozás engedélygazdálkodását, tovább kellene javítani a szakma adózási környezetét, a szakemberhiányt képzésekkel kezelni, a vasúti és a vízi fejlesztéseket pedig össze kell hangolni a piaci szereplőkkel. Intézkedésekre van szükség a vízi fuvareszköz-állomány megújítására, és a Duna kiszámítható hajózhatósága érdekében érdemi cselekvési tervet kellene készíteni. Természetesen folytatni kell az aktív, rendszeres konzultációkat a logisztikai szakma meghatározó képviselőivel.
Meg kell védeni a fuvarozók nemzetközi versenyképességét
A magyar közúti fuvarozás versenyképességének javításában a most záruló kormányzati ciklusban nagyobb előrelépés történt, mint korábban húsz év alatt Wáberer György, az MKFE elnöke szerint. Kormányhatározat segítette például a fejlődés útjában álló akadályok lebontását a nemzeti össztermék több mint 6 százalékát előállító ágazat adminisztratív és adóterheinek csökkentésével és működési körülményeinek javításával. E kormányhatározat legtöbb intézkedése rövid idő alatt megvalósult. Az eredmény:
a magyar fuvarozók és személyszállítók versenyképessége 2015 előtt Európában az utolsók között volt, ma pedig az elsők között van.
Az elmúlt időszak legfontosabb intézkedései közé tartozik, hogy a vállalkozások az útdíj 7,5 százalékát levonhatják a helyi iparűzési adóból, a munkaeszközként használt járműveik mentesültek a vagyonátruházási illeték alól, a szerelvényadóztatás bevezetésével százezer forintos tételben csökkentek a járművekkel kapcsolatos adóterheik, a külföldi napidíj adómentes része 40-ről 60 euróra emelkedett, a belföldi napidíj adómentes összege pedig a korábbi többszörösére, 3000 forintra nőtt. Az Európai Unióban gyártott új haszonjárműveket műszaki vizsga nélkül lehet forgalomba helyezni. Az államilag finanszírozott nehézgépjármű-képzésben ezrek szereztek hivatásos jogosítványt – ingyen. A piacvédelem területén áttörő intézkedések születtek. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium létrehozta a közúti ellenőrző csoportot, amely az idén már több százmillió forint bírságot vetett ki és szedett be az engedély nélkül fuvarozó külföldi vállalkozásoktól. A nyugat-európai protekcionista intézkedésekkel szemben a magyar kormány szinte minden uniós fórumon fellépett a magyar vállalkozások érdekében – sorolta az MKFE elnöke.
Ám a fuvarozás peremfeltételei folyamatosan változnak.
A versenyképesség fenntartása érdekében az új kormányzati ciklusban is számos feladatot kell megoldani. Az egyesület elkészítette javaslatait a személyszállítás piacának küszöbönálló felszabadítása utáni helyzet kezelésére. A javaslat szerint a magánvállalkozásoknak lehetőséget és támogatást kell kapniuk, hogy minél nagyobb arányban helytállhassanak a nemzetközi és az állami tulajdonú személyszállítási vállalatokkal az utasokért folytatott piaci küzdelemben. „Bízom abban, hogy az új kormány megteszi az ehhez szükséges lépéseket. Meg kell védeni a magyar fuvarozókat az őket a piacról kiszorítani akaró nyugat-európai protekcionista intézkedésekkel szemben. Az MKFE megtette javaslatait az arányosság megteremtésére az unión kívüli országokkal folytatott engedélygazdálkodás területén. Át kell tekinteni a bilaterális fuvarozási egyezményeket, és – szükség szerint – újra kell tárgyalni őket” – hangsúlyozta Wáberer György.
A szakember meggyőződése szerint a következő négy év a magyar közúti fuvarozás és személyszállítás fejlődésének újabb fejezetét fogja megnyitni.
Hazai gyártású vasúti kocsikra van szükség
A vasúti árufuvarozás szempontjából az elmúlt négyéves időszak meghatározó pozitív jellemzőjének Kovács Imre, a Rail Cargo Hungaria (RCH) igazgatóságának elnöke a vasúti együttműködés stabilitását tartja. A MÁV vezetésének állandósága szerinte biztosítja a jó tervezhetőséget.
Az irányítása alatt álló, piacvezető árufuvarozó vasúttársaság ebben az időszakban hosszú távú szerződéseket kötött a MÁV-Starttal, e megállapodások teszik lehetővé a pontos kalkulációt a pályakapacitással, az igénybe vehető vontatási, tolatási és a szükséges állomási szolgáltatásokkal. Az RCH szinte minden területen kölcsönösen előnyös együttműködést alakíthatott ki a MÁV-val.
Kovács Imre rámutatott a vasúti infrastruktúra korszerűsítésének és bővítésének két oldalára is.
Egyrészt a megtett, jelentős erőfeszítések nagyon pozitívak az árufuvarozó vasút számára, hiszen ezek a beruházások az ágazat jövőjét építik. Másrészt a vasúti közlekedésnek a fejlesztésekkel együtt járó zavartatása kihívás elé állította a teherfuvarozást és azt az ipart is, amelyet kiszolgál. A gyakori lassú jelek, a részleges és időnként teljes vágányzárak akár több száz kilométeres kerülőkre is kényszerítik a tehervonatokat, amelyek így hosszabb idő alatt és a megszokottnál lényegesen nagyobb költséggel tudják eljuttatni a termelőüzemekbe a nyersanyagot és elszállítani onnan a kész termékeket.
Jön a Hungrail javaslatcsomagja
A Hungrail szakmai műhelyeiben javaslatok készülnek a vasúti árufuvarozás versenyképességének növelését szolgáló kormányzati intézkedésekre. Ezek célja, hogy a fuvarpiaci versenyben reálisabb alternatívává tegyék az energiatakarékos és környezetbarát vasúti szállítást. A feladatok közé tartozik az iparvágányokkal kapcsolatos szabályozás korszerűsítése, az egyes kocsiforgalom céltámogatási rendszerének kialakítása, a mozdonyvezető-képzés és általában a vasutasszakmai utánpótlás támogatása. Az RCH igazgatósági elnöke úgy tapasztalja, hogy a kormányzatnak jó az affinitása az ágazat iránt, és bízik abban, hogy a jövőben is befogadja majd a vasútfejlesztési javaslatokat.
Az elmúlt időszak jelentős eredménye az RCH igazgatóságának elnöke szerint, hogy a rendkívüli körülményekre minden érdekelt féllel (a MÁV-val, az illetékes minisztériummal, a társvasutakkal és a megbízó iparvállalatokkal) együttműködve sikerült jól felkészülni. Az összefogás bebizonyította, hogy a magyar vasúti hálózatban még mindig vannak tartalékok.
Mint Kovács Imre kijelentette, a vasút érdekeivel egybeesnek azok a törekvések, amelyeket eddig a formálódó új kormányprogramból meg lehetett ismerni.
A vasútnál nagy a munkaerőhiány. Mivel az RCH is a munkaerő megbecsülésében és megtartásában érdekelt, a társaság támogat minden olyan kezdeményezést, amely ezt elősegíti. A kormányzat keleti nyitási politikájának eredményei a vállalat számára kézzelfoghatók, a Rail Cargo Terminal – BILK-re folyamatosan érkeznek a kínai konténervonatok a selyemúton, illetve Pireusz tengeri kikötőjéből. Az RCH fontosnak tartja a vasúti kocsik hazai gyártását, hiszen így figyelembe veszik a magyar igényeket.
Jó lépés volt:
Üdvözölné a szakma:
Az Új ciklus sorozat cikkei:
