Hullámvasútra küldheti a forintot, ha meglepetést okoz a magyar inflációs adat

A magyar inflációs adatok, amelyeket csütörtökön tesznek közzé, várhatóan az árnyomás szinten maradásáról fognak árulkodni, de az üzemanyagok és az élelmiszerek inflációja is okozhat negatív meglepetést – véli Módos Dániel, az OTP elemzője. Előrejelzése szerint szeptember–októbertől akár újra 3 százalék alatti inflációs adatokat láthatunk, ami az év végére 3 százalék körül alakulhat. 2020-ban az alacsonyabb élelmiszerárak okozta bázishatás következtében az éves átlagos infláció 2,5 százalék körül alakulhat.

Az OTP elemzőinek véleménye szerint a mérséklődő inflációs nyomás, a romló nemzetközi környezet és a nagy jegybankok monetáris lazítása miatt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nincs lépéskényszerben. Ezt erősíti az is, hogy a gazdaságpolitika más fontosabb szereplői is olyan lépéseket tettek, amelyek részben leveszik az MNB válláról a terhet. A költségvetés 2020-ra alacsonyabb hiányt tervez, míg az Államadósság Kezelő Központ a MÁP plusz bevezetésével növeli a megtakarítást, és csökkentheti a befektetési célú ingatlanvásárlásokat. Ezek együttesen csökkentik annak az esélyét, hogy a gazdaság túlfűtötté válik, így az MNB-re is kevesebb feladat hárul. Emiatt nem valószínű, hogy szeptemberben a magyar jegybank akár csak jelképes szigorító intézkedést vezet be.

A héten ismét az ázsiai hírek kerülhetnek a középpontba. Múlt pénteken Japán eltávolította Dél-Koreát különleges kereskedelmi státuszú partnereinek listájáról. Sok elemző szerint a most fellángolt vitában csak ürügy az aktuálpolitika, a konfliktus a második világháborútól eredeztethető. Dél-Korea várhatóan nem habozik majd a válaszlépéssel, akár már a hét elején eltávolíthatja Japánt a fehér listáról, hacsak közvetítők segítségével nem sikerül tompítani a konfliktust.

A héten öt ázsiai jegybank is tart monetáris tanácsi ülést. Korábbi kamatcsökkentései után nagy meglepetés lenne az ausztrál és az indiai jegybank további lazító lépése. Nem ez a helyzet azonban Új-Zélandon és a Fülöp-szigeteken, mindkét országban 25 bázispontos kamatcsökkentésre számít az elemzői konszenzus, hozzájuk pedig kisebb eséllyel, de Thaiföld is csatlakozhat.

A teljes cikket a Világgazdaság hétfői számában olvashatja