Tombol az aranyláz: elmagyarázzuk, mi történik a nemesfém árával

Nem szűnik a több mint egy éve tartó aranyláz! A nemesfém unciánkénti ára átlépte a 3500 dolláros szintet, amire még sosem volt példa. Bár azóta visszakorrigált az árfolyam, könnyen elképzelhető, hogy csak lendületet vesz az újabb szárnyaláshoz. A Helyzetképben az arany modern kori diadalmenetét vizsgáljuk meg. 

A videót itt tudja megtekinteni: 

Aranyba borulnak a jegybankok 

Az arany árfolyamát elsősorban az Egyesült Államok és a Kína között dúló vámháború és az abból fakadó globális gazdasági, kereskedelmi bizonytalanságok hajtják. Ilyenkor a kockázatosabb részvény-, kötvény- vagy devizapiaci befektetések veszítenek a súlyukból, és az ezekből kiáramló pénzek egy része a biztonságosabbnak tartott, úgynevezett menedékeszközökbe vándorol.

Az arany árfolyamát az elmúlt hónapokban leginkább a kereskedelmi háborúval kapcsolatos bejelentések mozgatták. Azonban az arany szárnyalása nemcsak ezzel van összefüggésben, amit jól mutat, hogy már bő egy éve tart a rali a sárga nemesfém piacán. Tavaly év elején, 2024 januárjában az arany unciánkénti jegyzése valamivel 2040 dollár fölött járt, innen jutottunk el a 3500 dolláros szintig.

A vámháború mellett jelentős árfelhajtó tényező az egyre bővülő kereslet, ami a magánszemélyek, befektetők és a jegybankok oldaláról is megnyilvánul. A központi bankok együttes aranytartaléka ma már megközelíti a 40 ezer tonnát. Ez nagyjából az ötöde annak a mennyiségnek, amit a történelem során eddig kitermeltek a nemesfémből.

A legnagyobb aranytartalékkal az Egyesült Államok jegybankja, a Fed rendelkezik: ennek mértéke meghaladja a 8000 tonnát. A második helyen Németország áll, majd Olaszország és Franciaország következik. Az Arany Világtanács adatai szerint tavaly Lengyelország, Kína, Törökország és India voltak a legnagyobb aranyvásárlók. Eközben a Magyar Nemzeti Bank is élen jár az aranytartalék növelésében.

Korábbi videóinkat ide kattintva érheti el.