Miért a január a legrosszabb időpont a szervezeti változások bevezetésére? (X)
Az „új év, új rendszer” csapdája
Vállalatvezetőként érthető a késztetés, hogy tiszta naptárral, január 1-jén induljanak el új szabályok, átalakítások vagy kulturális váltások. A valóság azonban az, hogy a munkavállalók többsége ilyenkor nem stratégiai fókuszban van, hanem túlélő üzemmódban működik. Az ünnepi időszak után visszatérők jelentős része még csak próbál visszarázódni a munkaritmusba, lezárni az előző év feladatait, utolérni magát az e-mailekkel és határidőkkel.
Január így sokkal inkább a regenerálódásról, mintsem a lendületről szól. Ebben az állapotban egy nagyobb szervezeti változás nem inspiráló kezdetként, hanem plusz teherként jelenik meg.
Ellenállás, bizonytalanság és változásfáradtság
A szervezeti változások egyik legnagyobb ellensége mindig az emberi tényező. Kutatások szerint a változási kezdeményezések jelentős része nem technikai vagy szakmai okok miatt bukik el, hanem azért, mert a munkavállalók ellenállnak. Ennek leggyakoribb oka a bizalomhiány, az információk hiánya és az, hogy az érintettek nem érzik magukat bevonva a döntésekbe.
Már normál időszakban is komoly kihívás ez, januárban azonban tovább romlik a helyzet. A téli betegségek, a gyermekfelügyeleti nehézségek, a mentális kifáradás és az ünnepek utáni „visszazökkenési sokk” mind csökkentik az alkalmazottak változási kapacitását. Nem véletlen, hogy egy nemzetközi felmérés szerint a HR-vezetők közel fele a változásfáradtságot tartja az egyik legnagyobb szervezeti kockázatnak.
Amikor túl sok változás érkezik túl gyorsan, különösen rossz időzítéssel, az apátiát, cinizmust és passzív ellenállást szül. Ez pedig drámaian rontja a siker esélyét.
A kudarc nem véletlen: az időzítés számít
A statisztikák kíméletlenek. A szervezeti változásprogramok közel 70 százaléka nem éri el a kitűzött célokat. A leggyakoribb okok között rendre megjelenik a rossz időzítés, a nem megfelelő kommunikáció és a munkavállalói bevonás hiánya.
Januárban mindhárom rizikófaktor egyszerre van jelen. Ráadásul üzleti oldalról is terhelt ez az időszak: évzárások, költségvetések véglegesítése, első negyedéves tervek lezárása zajlik párhuzamosan. Egy nagyobb átalakítás ilyenkor könnyen elveszik a napi operatív nyomás alatt, és nem kapja meg azt a figyelmet, amire szüksége lenne.
Január nem a bevezetésről, hanem az előkészítésről szól
Mindez nem jelenti azt, hogy január „elveszett hónap”. Épp ellenkezőleg. Ez az időszak ideális arra, hogy a szervezet felkészüljön a változásra. Visszatekintsen az előző év tanulságaira, meghallgassa a munkavállalók véleményét, és párbeszédet indítson arról, mi működött jól, és min lenne érdemes változtatni.
A kutatások szerint azok a munkavállalók, akik úgy érzik, hogy bevonták őket a gondolkodásba, sokkal nyitottabbak a későbbi változtatásokra. Ha a változás nem meglepetésként, hanem közösen előkészített irányként jelenik meg, az elfogadás esélye ugrásszerűen nő.
Mikor érdemes valóban lépni?
A tapasztalatok alapján a késői első negyedév vagy a második negyedév eleje sokkal alkalmasabb a változtatások tényleges bevezetésére. Ilyenkor a munkaritmus már helyreállt, az energiaszint magasabb, és a csapatok mentálisan is befogadóbbak az új működés iránt.
A sikeres változás nem pusztán azon múlik, mit vezetünk be, hanem azon is, mikor. A jó időzítés nem gyorsítja, hanem megsokszorozza a hatást.
Ha munkáltatóként olyan munkavállalókat szeretnél elérni, akik értik a szervezeti működés összefüggéseit és nyitottak a tudatosan felépített változásokra, érdemes megjelenni a Jobinfo.hu felületén, ahol elkötelezett és gondolkodó jelöltek találhatók.
Mit jelent ez a munkáltatók számára?
Azok a szervezetek lesznek hosszú távon sikeresek, amelyek nem a naptár logikája szerint, hanem az emberek valós terhelhetőségéhez igazítva terveznek. Január ideális hónap az irány kijelölésére, a bizalom építésére és a közös gondolkodásra, nem pedig a kényszerített változtatásokra.
Ha szeretnél mélyebben is képben lenni a HR-trendekkel, vezetői dilemmákkal és a munka világát alakító folyamatokkal, további elemzéseket és szakmai tartalmakat olvashatsz a Jobinfo blogján.
