Több legyet ütnének egy csapásra a nagy iparvárosokra fókuszáló bérlakásépítési programokkal, amelyek mielőbbi elindítását az állam, a helyi önkormányzatok és a nagy munkaadók, valamint a leendő tulajdonos lakók finanszírozásával gyorsan elindíthatónak tartja az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) – erősítette meg a Világgazdaság értesülését Koji László elnök.
Fotó: Mészáros János / Új Néplap
Mint arról korábban beszámoltunk, állami és önkormányzati részvétellel, nonprofit vagy maximalizált profit szinttel működő bérlakásépítő társaságok létrehozását szorgalmazza az építőipari szakszövetség. A lakásépítési piac megerősítésére tett eddigi kormányzati intézkedések után most már újabbakat is szükségesnek lát az ÉVOSZ, több okból is.
A megdrágult hitelek miatt bezuhant kereslet hatása ugyanis már láthatóan körvonalazódik,
a tavaly felépült 20 500 új lakás helyett az idén és jövőre várhatóan csak feleannyi készül el, és a tavalyi 250 ezer lakásfelújítás helyett egyharmaddal kevesebbre lesz megrendelés.
A magyar építőipar összteljesítményén belül 20 százalékot tesz ki a lakásépítés és -felújítás, ami nem éppen kimagasló arány, ugyanis Nyugat-Európában az alágazat teljesítményének aránya eléri a 35 százalékot is.
Égetően fontos lenne szinten tartani a lakásépítési és -felújítási munkálatok volumenét, egyrészt az építőipari ágazatban foglalkoztatott 400 ezer ember érdekében, másrészt a nagy ipari beruházások munkaerő-szükségletének biztosítása céljából
– mondta Koji László.
A saját lakáshoz jutás támogatása ráadásul egy olyan eszköz a munkaadók kezében, ami a szakemberhiányos időkben is hatásos vonzerő, miközben az építőipar megrendelésállományát is stabilizálni képes. A folyamatosan formálódó javaslatcsomag szerint a speciális, úgynevezett osztott tulajdonú bérlakásépítések keretében a lakók a vételár meghatározott százalékának befizetése fejében költözhetnének be, és folyamatos befizetéseik révén válnának tulajdonosokká. Az önkormányzatok közművesített telkekkel vennének részt a programban, amelyhez a pénzügyi forrást az állam, illetve a helyben érintett és érdekelt nagy munkaadók adnák.
A vételártörlesztés révén végül minden finanszírozó pénzéhez jutna a bérlőkből lett lakók befizetéseiből.
Kamatsapka nélkül megfeleződhet a lakásfelújítási és -építési piacNegyedmillió lakás energiatakarékos felújításához és évenként 28-30 ezer új ingatlan megépítésére elég a meglévő építőipari kapacitás, de félő, hogy a következő két évben megfeleződik a lakossági megrendelésállomány. A megrendelők a fizetőképességük határához értek, az építőipari szakszövetség kitart az 5 százalékos lakáshitel-kamatsapka szükségessége mellett. Nem ingyenpénzről van szó. |
A program mielőbbi elindításához kormányzati döntés szükséges, például egy olyan jogszabály megalkotása, ami az állam közreműködéséről rendelkezik, és a kiemelt építési projekt kategóriába sorolja, ezáltal gyorsított engedélyezési eljárásba vonja mindezt. Szükség van egy meghatározott költségvetési forrás kijelölésére és az önkormányzati, céges, állami partnerségi feltételek meghatározására.
Két-háromezer osztott tulajdonú bérlakást két éven belül meg lehetne így építeni az elképzelések szerint.
Piaci visszajelzések szerint az építőipar teljes márciusi szerződésállománya 20 százalékkal elmarad az egy évvel korábbitól, ezen belül 30 százalékkal csökkent a mélyépítési ágazat megrendeléseinek összértéke a piaci szereplők visszajelzései szerint. (A hivatalos adatokat a KSH a hét második részében csak a februári helyzetről közli.)
Koji László kérdésünkre kifejtette: minden jel szerint további kormányzati lépéseket tesz indokolttá a helyzet, miután a tavaly építési engedélyt szerzett és bejelentett 35 ezer lakás többségének kivitelezésébe az idén már bele sem kezdtek, miközben
trendfordulót hozott az energetikai válság a lakásfelújítások piacán.
Fotó: Bús Csaba / MW
Korábban nem akartak, most viszont nem tudnak belevágni a szükséges energetikai korszerűsítésekbe az ingatlantulajdonosok, mert nem vesznek fel drága hitelt, a megtakarításaikból pedig nem tudják fedezni a munkálatok költségét.
A kereslet élénkítését ezért a kereskedelmi banki kamatok 5 százalék feletti részének állami kamattámogatásában, valamint az 5 százalékos kedvezményes újlakás-áfa véglegesítésében látja az építőipari szakszövetség.
