Zöldberuházások: már meg sem kérdezik, mikor hozzák vissza a pénzt
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA tavaly ősszel bekövetkezett gázáremelkedés hatására feje tetejére állt az irodaházak piaca, a magas fenntartási költségek miatt ugyanis a legtöbb üzemeltető zöldútra lépett. Kaloczkai Sándor, a Gree légkondicionálók műszaki vezetője a cég közleményében azt állította: ma már nem az a kérdés, hogy az energiahatékonysági beruházások megtérülnek-e, hanem az, hogy fenntartható marad-e nélkülük a működés.
A vállalat szerint kisebb pánikhangulat uralkodott tavaly nyár végén az irodaházakat üzemeltető cégek körében, miután a rezsiváltozások bejelentését követően hamar egyértelművé vált mindenki számára, hogy a korszerűtlen energiahordozókkal fenntarthatatlanná válik a monstrumnak számító ingatlanok üzemeltetése.
Kaloczkai Sándor tapasztalata szerint az irodaházak szinte egyik napról a másikra kezdtek el fenntarthatóbb alternatívák után kutatni, sokaknak sikerült is az átállás a zöldműködésre. Bár ennek a beruházási költsége tetemes, a jelenlegi helyzetben nélkülözhetetlenné vált.
A zöldberuházások megtérülési ideje nagyságrendileg öt–tíz év között mozoghat, az adott infrastruktúrától függően. Viszont mára teljesen más értelmet nyert a megtérülés fogalma. Nem kérdezi senki, hogy mikorra hozza vissza a pénzt a fejlesztés, mert mindenki felismerte, hogy modernizáció nélkül a működést fogja meggátolni a kifizethetetlen energiaköltség
– mutatott rá a szakértő. Hozzátette, a meglévő irodaházak felújításánál meg van kötve a tervezők keze, hiszen az épület tájolását nem lehet megváltoztatni, a nyílászárók méretein sokat nem lehet módosítani. A radiátorokat viszont le lehet cserélni padlófűtésre, ahogy az ablakok szigetelési tényezőjén is lehet érzékelhetően javítani.
Kaloczkai Sándor úgy véli,
a hőszivattyúk a legkorszerűbb fűtési megoldásnak számítanak ma,
melynek előnyeit egyre több irodaházban kamatoztatják is. Mivel ezzel a technológiával nem kell annyira magas hőmérsékletű meleg vizet előállítani a fűtéshez, és a készülék hatásfoka is sokkal jobb, mint egy idejétmúlt gázkazáné, az energiamegtakarítás hatalmas lehet.
„Az irodaházak esetében megoldandó probléma a nyári hűtés is, hogy ne legyen kellemetlen, amikor hűtött levegő érkezik az irodába, hiszen a dolgozók komfortérzetét negatív irányba befolyásolja, ha túl hideget kapnak a testükre. Ehhez a megfelelő légeloszlást és a légsebességet is meg kell vizsgálni, ami szakértő bevonásával történik. A megfelelő tervezésnek itt is rendkívül fontos szerepe van” – hívta fel a figyelmet. Megjegyezte, kézenfekvő, ha a felhasznált áramot nem a hálózatból veszi el a cég, hanem a saját napelemével termeli meg.
Kaloczkai Sándor leszögezte, új építésű irodaház esetén könnyebb kialakítani egy teljesen zöld rendszert, hiszen a tervezők nulláról kezdhetnek gondolkozni. Így készült a Gree Magyarország vezérképviseleti irodaháza is Szarvason, melynek falait gyakorlatilag teljes egészében üvegek alkotják.
A passzív védelem mellett az árnyékolórendszer is segít abban, hogy a napsugárzást már az üvegfal mentén megfogjuk. Az épületben minden hőtermelő, hűtőberendezés, a világítástechnika és az árnyékolás vezérlése, felügyelete egy épületautomatika-szoftveren keresztül történik, gyakorlatilag ez menedzseli a teljes épületet. A hűtési és fűtési rendszer egyaránt időjárás-követő, azaz figyeli a Nap állását, a sugárzás beesési szögét
– magyarázta a Gree szakértője.
