Bár az idei első fél év gyenge forgalmat hozott az ingatlanpiacon az elmúlt évekhez képest, a Duna House így is képes volt számos érdekességet összegyűjteni az ingatlanhálózaton keresztül bonyolított tranzakciókból.

A Duna House csütörtöki közleményéből kiderül, hogy Budapesten már az eladott ingatlanok 42 százalékánál egy négyzetméter több mint 1 millió forintba került, míg országosan 30 ezer és 3 millió forint között mozgott az ingatlanok négyzetmétere. Az elkelt lakások országosan átlagosan 1 millióval, a tavalyihoz képest 3 százalékkal kerültek többe a hálózatnál, azonban Budapesten már több mint 2 millió forint volt a lakásárak emelkedése idén.

Fotó: Vémi Zoltán / Világgazdaság

Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője elmondta, hogy ez országosan 39,7 millió forintos árat jelent, ami alig 3 százalékos emelkedés tavalyhoz képest, míg az átlagos négyzetméterár meghaladta az 550 ezer forintot. A fővárosi adatokat nézve a lakások átlagára 2022-ben 55 millió forint volt, ami 57,2 millió forintra emelkedett, az áremelkedés mértéke tehát Budapesten is csak 4 százalék volt. A fővárosi átlagos négyzetméterárak kicsivel 900 ezer forint fölött voltak.

A Duna House tranzakciós adatai szerint a legtöbbet egy Andrássy úton található, nagyon jó állapotú, 274 négyzetméter alapterületű, panorámás, luxusminőségű lakásért fizettek, ez az ingatlan 420 millió forintért, négyzetméterenként 1,5 millió forintért kelt el.

A vidéki ingatlanok csúcstartója országosan a negyedik helyet szerezte meg. Ez egy balatonfüredi, szinte új lakás volt, melyet 2020-ban adtak át. A 172 négyzetméteres penthouse-hoz hatalmas terasz és panoráma is társul, és 319 millió forintba, vagyis négyzetméterenként 1,8 millió forintba került.

Ennél csak kicsivel volt olcsóbb a budapesti agglomerációban legdrágábban elkelt ingatlan, egy Nagykovácsiban található, nagyon jó állapotú és örök panorámás családi ház, amelyért több mint 1,3 millió forintos négyzetméterárat, vagyis 310 millió forintot fizetett az új tulajdonos.

A fajlagos árak tekintetében a csúcstartó egy V. kerületi, 121 négyzetméteres lakás volt, mely nagyon jó állapotú és melynek négyzetmétere közel 3 millió forintot kóstált, miután 350 millió forintért kelt el. A legdrágább vidéki négyzetméterárdíjjal pedig egy 78 négyzetméteres tihanyi ház dicsekedhet, mely 225 millió forintba került, ami 2,8 millió forintos négyzetméterárat jelent. Itt azonban 

főként a helyszín lehetett a döntő szempont, ugyanis a közel 1200 négyzetméteres telken található ingatlan csupán lakható állapotú, 

így annak felújítására, bővítésére vagy esetleges lecserélésére is sokat kell költenie a vásárlónak.

Az első fél év ügyletei között a legnagyobb alapterületű ingatlan egy csobánkai családi ház volt, mely 450 négyzetméteres hasznos területtel, valamint 10 szobával rendelkezik, és 95 millió forintért, négyzetméterenként 211 ezer forintért talált új gazdát. Ugyanakkor az apró, 20 négyzetméter alatti minigarzonok is népszerűek voltak Budapesten, ezek helytől és állapottól függően négyzetméterenként 725 ezer és 1,7 millió forint között áron cseréltek gazdát.

Az ingatlanközvetítő közleménye szerint 

az értékesítések 49 százaléka családi ház volt országosan, amit a téglaépítésű lakások követtek 37 százalékos aránnyal, míg a panelek részesedése 15 százalék volt. 

Ezek körében  csúcstartó egy szentendrei, 77 négyzetméteres, jó állapotú lakás volt, amiért 69 millió forintot, vagyis 896 ezer forintos négyzetméterárat fizettek. Ennél alig volt olcsóbb a fővárosi csúcstartó, egy XIII. kerületi 72 négyzetméteres lakás, ami 67 millió forintba került, tehát 934 ezer forintos négyzetméterenkénti árával fajlagosan drágább is volt mint szentendrei társa.

Azonban a panelek körében a legdrágább négyzetméterárral egy III. kerületi, 27 négyzetméteres, jó állapotú lakás büszkélkedhet, amiért 30 millió forintot fizettek, tehát négyzetméterenként 1,1 millió forintot. Ezzel szemben Komlón egy felújítandó, 48 négyzetméteres panellakás már 7 millió forintért kapható, ami csupán 145 ezer forintos négyzetméterárat jelent. Budapesten a legolcsóbb panellakás egy X. kerületi, 29 négyzetméteres ingatlan volt, amit már 24,5 millió forintért is meg lehetett venni, igaz, négyzetméterre átszámolva ez is 844 ezer forintot jelent.

Az építőanyagok és a munkaerő drágulása miatt az új építésű ingatlanok esetében jelentősen nőttek a négyzetméterárak, miközben a vevői oldal anyagi nehézségei miatt a kereslet is enyhült, így országosan csupán az eladások 6 százalékát tették ki a Duna House-nál ezek az ingatlanok. A csúcstartó ezek között egy II. kerületi, 140 négyzetméteres lakás volt, ami 350 millió forintért kelt el, ezzel elérve a rekord négyzetméterárat is kategóriájában, 2,5 millió forintot. A fővárostól délebbre, a Dél-Alföldön, a Kecskemét 10 kilométeres vonzáskörzetében található Ágasegyházán azonban egy 120 négyzetméteres, új családi házat 150 ezer forintos négyzetméteráron, vagyis 18 millió forintért is kaphat a vevő. A legkisebb, 30 ezer forintos négyzetméterárat is Bács-Kiskun vármegyében jegyezték fel, ahol egy 100 négyzetméteres, vegyes falazatú ház alku után 3 millió forintért talált gazdára.

Az ingatlanközvetítő által létrejött tranzakciók között a legidősebb egy győri, 1780-ban épült, műemlékké nyilvánított ház volt, mely a kilencvenes években esett át teljes körű felújításon. A 210 négyzetméteres lakóterületű ingatlan 113 millió forintért kelt el, ami négyzetméterenként 538 ezer forintot jelent.