Átfogó oktatási és hitelprogramot indít a pénzügyi szempontból legsérülékenyebb magyarországi társadalmi csoportok élethelyzetének javítására a Provident Pénzügyi Zrt. és az Ökumenikus Segélyszervezet.

Fotó: Török János / MW (illusztráció)
A Láthatatlanok nevű projekt alapját a Nézőpont Intézethez tartozó Társadalomkutató kétrészes kutatásából készített elemzés adja. A tavaly ősszel végzett vizsgálatból kiderült, hogy Magyarországon a felnőttek 6 százaléka tartozik a pénzügyileg láthatatlanok kategóriájába, azaz utasították már el személyikölcsön-igényét, és jelenleg sincs hitele.
Juhász Gyula, a Társadalomkutató Kft. vezető elemzőjének beszámolója szerint
erőteljesen befolyásoló tényező az iskolai végzettség: az említett körben 79 százaléknak nincs felsőfokú végzettsége, 34-nek középfokú sem.
Jóval átlag feletti a több gyermeket nevelők, a segélyezettek, valamint az összességében havi 250 ezer forintnál kevesebből élők aránya is, a hiteligény elutasításának fő oka pedig az alacsony rendszeres jövedelem, és ebből is a rendszeresség, pontosabban annak hiánya a fő probléma.
Egy álomra kellhet néhány száz ezer
„Az ügyféligények nem mindig milliósak, tízmilliósak, előfordul, hogy csak néhány száz ezerre lenne szükség, ám ez is problémát jelent, ráadásul e kisebb összegigények keletkezhetnek hirtelen jött szükségletként, de egy álom megvalósítására is – mondta Szirmák Botond, a Provident Pénzügyi Zrt. vezérigazgatója. – Ha valaki a társadalom szempontjából láthatatlan, nehéz neki bármennyit hitelezni.”
Hozzátette: a pénzügyi edukáltság hiánya is szerepet játszik. Ugyan a helyzet javul – főleg a fiataloknál –, az OECD-országok között továbbra is le vagyunk maradva a pénzügyi tudás és tudatosság terén, generációk nőttek fel ilyen jellegű oktatás nélkül. A projekt ezen is igyekszik javítani.
Nem mindenki szerencsés
Nem úgy születünk, hogy megvan a pénzügyi tudatosságunk, ezt meg kell tanulni
– jegyezte meg Lehel László, az Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója. Kifejtette: aki szerencsés, olyan családban nő fel, ahol ezt a tudás magába szívhatja, sokaknál viszont az a kérdés, hogy miként csináljanak a kevésből többet. Ahol pedig kevés sincs, ott hitelt vesznek fel, de nem néznek körbe, beleugranak az uzsorakamatba, amivel bezárul a kör. Nagyon az elejéről, az alapoktól kell tehát kezdeniük az oktatást.

Fotó: Provident
Emlékeztetett a szervezet Tallér-programjára is, amelyben arra ösztökéltek családokat, hogy némi pluszmunkával szerezzenek úgynevezett tallérokat, amik vásárlásra felhasználható kuponként működnek.
Fény az alagút végén
Az új mintaprogram Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a segélyszervezet intézményeiben indul el, ahol a pénzügyi szolgáltató munkatársai oktatják majd a segélyszervezet tagjait a megtakarítás, a befektetés, a hitelezés és az adózás témakörében. Nyáron pedig következik a Pénzügyi tudatosság tábor egy másik halmozottan hátrányos helyzetű vidéken, a Somogy vármegyei Kastélyosdombón.
Ebben az évben a Provident 20 millió forintot ad a programra, amely ha sikeres lesz, 2024-től kiterjeszthető más vármegyékre is.
„Nagy érdeklődéssel és izgalommal várom a projektet – tette hozzá Lehel László. – Nem egyszerű a feladat, de ha nem is tudjuk teljesen megoldani az érintettek problémáit, talán segíthetünk abban, hogy legyen kiútjuk, fény az alagút végén.”