Február 15-én, azaz tegnap lejárt a határidő a tavaszi érettségikre és a felsőoktatásba jelentkezésre is, úgyhogy mostantól lehet azt vizsgálni, mi is a menete annak, hogy a diák bekerüljön a kiválasztott intézmény vágyott szakára. A felvételi eljárás nagyban hasonlít az eddigihez, de nem azonos, például maguk az egyetemek több mindenről határozhatnak. Sokat segíthet a matektudás a felvételi eljárás pontszámításakor.
Fotó: Shutterstock
Szinte folyamatosan alakulgat a felvételi eljárás, hiszen 2020-ban lett hatályos a szabály, hogy legalább egy tárgyból emelt szintű érettségit kellett tenni az alap- és osztatlan szakokra való bekerüléshez. 2023-ban erre már nem volt központi előírás, ám a menő szakokra továbbra is csak az emelt szintű érettségikkel lehetett bekerülni.
2024-re ismét módosul a rendszer, nagyobb mozgásteret kapnak a felsőoktatási intézmények, már az érettségi során, aztán a felvételi pontoknál is.
A lényeg, hogy a felvételi eljárás során továbbra is 500 pontot szerezhetnek a diákok, ám ennek összetétele valamelyest módosult. A következő az alaphelyzet:
- 200 pont jár a tanulmányi eredményekre,
- 200 pont jár az érettségi eredményekre,
- 100 pontot az ún. intézményi pontokból lehet szerezni.
Érdemes ránézni a részletekre is, mert itt is akadnak érdekességek.
Miből jön össze a 200+200+100 pont?
A tanulmányi pontokat idén két alrészből teszik össze. Az egyiket adja az érettségi bizonyítvány százalékos eredményeinek átlaga, legfeljebb 100 pont. A másikat pedig az adott tantárgyak utolsó két év végi osztályzatainak összege adja, amit fel kell szorozni kettővel, ismét 100 pontos a limit.
A tanulmányi pontok számításánál a következő tárgyakat kell figyelembe venni:
- magyar nyelv és irodalom
- matematika,
- történelem
- egy legalább két évig tanult, választott idegen nyelv vagy nemzetiségi nyelv és irodalom
- egyetem által kért tárgy (ez tehát már nem a diák által szabadon választott tárgy)
Fotó: Lehoczky Péter / MTI
Az érettségi pontoknál az egyetemek maguk jelölik ki azon két tantárgyat, amelynek eredményeit majd figyelembe veszik, és azt is meghatározhatják, hogy ezekből kérnek-e emelt szintű érettségit.
Ugyancsak fontos változás, amire a Kulturális és Innovációs Minisztérium is felhívta a figyelmet, hogy a középfokú érettségi eredményeket csak kétharmados értéken könyvelik el a felvételi során
– tehát például egy 90 százalékos középfokú érettségi 60 pontot ér csak –, az emelt szintűeket viszont természetesen száz százalékon.
Sokat érnek és átalakultak a többletpontok
A maximum 500 pontos felvételi összérték harmadik lábát az újonnan felemelt intézményi pontok adják. Itt is az egyetemek dönthetik el, hogy mire adnak többletpontokat, jellemzően a következőkért:
- emelt szintű érettségiért,
- esélyegyenlőségért,
- katonai szolgálatért,
- kompetenciateszt-eredményekért,
- munkatapasztalatért,
- nyelvvizsgáért vagy nyelvtudásért,
- sporteredményekért,
- szakképesítésért,
- tanulmányi vagy művészeti versenyeken elért eredményekért.
Az intézményi pontokról készített körképében az Eduline oktatási szakhonlap megjegyezte: változatos, hogy az intézmények miként alakítják ki a saját pontkeretük kritériumrendszerét.
Fotó: Shutterstock
A tavalyi bekerülési pontrekordot hozó Budapesti Corvinus Egyetem például jobbára igényli az emelt szintű érettségit, a hagyományosan jutalmazott nyelvtudás és versenyeredmények mellett elismeri az önkéntes katonai szolgálatot is. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem pedig szintén preferálja az emelt szintű érettségiket, ám díjazza azt is, ha valaki legalább 80 százalékos eredménnyel teljesíti a középszintű érettségijét.
Eközben a Semmelweis Egyetem a felvételi vizsga mellett kompetenciatesztet is tart, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és az Óbudai Egyetem is pontozza, ha valaki tanult az intézmény saját előkészítő intézményeiben, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem a hittanért is ad intézményi pontokat, a Károli Gáspár Református Egyetem pedig utóbbi metódusokat ötvözve honorálja, ha a jelentkező református középiskolába járt vagy hittanérettségit tett.
Megmaradt a duplázás
Az Oktatási Hivatal arra is emlékeztetett, hogy megmarad a duplázás, magyarul a felvételi pontszám.
Összeállhat a tanulmányi pontok és az érettségi pontok összegéből, hozzáadva az ún. intézményi pontokat, vagy az érettségi pontok kétszereséből, hozzáadva az intézményi pontokat. A jelentkező pontszámát továbbra is a számára legkedvezőbb módon számítják ki.
Mindehhez a felvi.hu honlapon kalkulátort is készítettek. Ugyanitt közölte az Oktatási Hivatal, hogy a tegnapi határidő után megkezdődött a jelentkezések feldolgozása, az E-felvételiben rögzített adatok és dokumentumok feldolgozása, az adatfeldolgozó munkatársak is átnézik az adatbázisban szereplő adatokat, illetve dokumentumokat.
A további tájékoztatás szerint legkésőbb március 25-től lesznek elérhetők az ügyintézési funkciók, ekkor a jelentkezőknek lehetőségük nyílik adatmódosításra, a jelentkezési sorrendjük egyszeri módosítására, dokumentumpótlásra, illetve ha szükséges, hiánypótlásra. Ekkortól az E-felvételiben lehet nyomon követni a rögzített adatokat, ellenőrizni a feltöltött dokumentumok feldolgozottsági státuszát, valamint itt lehet majd látni a vizsgaeredményeket, a felvételi pontokat, majd pedig a besorolási döntésről szóló határozatot.
Az ügyintézési időszak július 10-ig tart, a ponthatárokat várhatóan július 24-én hirdetik ki.
