Alig van időnk ebédelni a munkahelyen – akkor is azt esszük, amit otthonról hozunk
Még a munkateljesítményre is hatással van, hogy a kellő nyugalomban és egészségesen táplálkozunk-e, ennek dacára a munkavállalók jelentős része még fél órát sem tud vagy akar szánni az ebédjére a zsúfolt munkanap közepén – mutatta ki egy friss kutatás, amiből az is kiderült, hogy legalább a tudattalan rágcsálást is elkerüljük.
A konyhakész salátákat előállító Eisberg cég felkérésére az Opinio készített el egy 1000 fős, az internethasználók között reprezentatív kutatást, nem utolsósorban azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet a munkahelyi napközbeni étkezés fontosságára, egyúttal persze megmutatva, hogy az egészséges lehet finom is. A Színes Tálak Kutatás legfőbb megállapítása közé tartozik, hogy:
- a megkérdezettek 53 százaléka legfeljebb fél órát szán az ebédre,
- 21 százalék még 15 percet sem,
- a többség, 54 százalék, mindenevőnek vallotta magát.
„Szerettük volna megvizsgálni, hogy a magyarok mennyire állnak tudatosan a táplálkozáshoz és a munkahelyi étkezéshez, mennyire számít, hogy mit és mennyi idő alatt fogyasztanak el” – világította meg a kutatás hátterét Shenker-Horváth Kinga, a Magyar Testnevelési- és Sporttudományi Egyetem Sport-táplálkozástudományi Központjának vezető dietetikusa, az Eisberg márkanagykövete.
Mit eszünk ebédre?
A rendelkezésre álló időhöz hasonlóan a rendelkezésre álló pénz is nagyban befolyásolja, mit eszünk, e tekintetben pedig nagyon rossz hatással volt a magas infláció.
Mindenesetre a munkanapokon ebédre fogyasztott ételek milyenségét vizsgáló résznél kiderült, hogy a megkérdezettek 45 százaléka ritkán fogyaszt snacket a munkaidő alatt, és csak ötödükre igaz, hogy gyakran rágcsálna.
Az 54 százalékos többség mindenevőnek vallotta magát, de sokan ragaszkodnak kifejezetten a magyar konyhához (23%)
a munkahelyi étkezés során is. A felmérés azt is kimutatta, hogy a válaszadók többsége (59%) otthonról hozott ételt eszik a munkahelyén, ez különösen a nők körében (65%) igaz.
Az otthon elkészített étel nemcsak költséghatékony, de tudatosabb választás is lehet, ami lehetővé teszi, hogy pontosabban kövessük, mit fogyasztunk
– folytatta Shenker-Horváth Kinga, aki a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége Tudományos Bizottságának is a tagja. Hozzátette: az ételek alapanyag-összetételére nehezebb figyelni a közeli éttermekben, kifőzdékben vagy a munkahelyi menzán vásárolt ebédek esetén.
Az étkezésen nem javított a home office
Fontos tényező az is, hogy a munkahely biztosít-e lehetőséget a home office-ra, amely révén a munkavállalónak talán valamivel több ideje és figyelme marad a megfelelő táplálkozására – a kutatás eredményei szerint ez az összefüggés mérsékelten igaz.
A megkérdezettek 52 százaléka dolgozhat otthon (is), ám csak a harmaduk mondta, hogy ennek köszönhetően több ideje van és tudatosabban étkezik, tehát az egészséges, kiegyensúlyozott étkezéshez nem vitt közelebb a home office. Pedig a válaszadók közel fele,
45 százalék nap mint nap tapasztalja, hogy az egészséges táplálkozás javítja a munkateljesítményét.
Ez nem is véletlen, mert a dietetikus szakértő szerint a tudatos táplálkozásra áttérés sokat számít mind a testi, mind a mentális egészségünk szempontjából.
Megszületett a döntés: nem lesz ugyanaz a közmédia, durván szigorodnak a vizsgálóbizottságok, visszaszorulnak a politikai reklámok
Közös beruházások és új szövetség: ezt tervezi Magyar Péter a visegrádi országokkal
