Továbbra is alacsony az MTMI- (matematikai, természettudományi, műszaki és informatikai) területeken a nők aránya, noha egy friss felmérés szerint sok diák menőnek tartja az ilyen munkákat.
A magyar kormányzat feltett szándéka és célja, hogy egyrészt a felsőoktatásban minél többen válasszanak MTMI-szakokat, másrészt minél több legyen a lány. Hankó Balázs felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért, felnőttképzésért felelős államtitkár tavaly tavasszal is elmondta már: a cél, hogy Magyarország 2030-ra az tíz legjobb innovátora között legyen, továbbá minden második felsőoktatásban részt vevő hallgatónk az MTMI-területen tanuljon, közöttük pedig nőjön a nők jelenlegi, 25 százalékos aránya.
A hölgyek közül még mindig lényegesen kevesebben választják az MTMI-oktatásokat, pedig a természettudományos és informatikai szektorban évek óta munkaerőhiány uralkodik.
Az alacsony részvétel már a felsőoktatásban megmutatkozik, és a későbbiekben a lemorzsolódás csak fokozza az aránytalanságot. Ennek okai változatosak, de fontos szerepet játszanak benne a társadalmi sztereotípiák és az információhiány.
Ezért jött létre az áprilisban megtartott Nők napja, és ezért hirdetett kampányt nemrég az Óbudai Egyetem és a Yettel is.
Mennyire rossz az MTMI-helyzet?
Az UNESCO legfrissebb jelentése szerintn a nők továbbra is alulreprezentáltak az MTMI-fókuszú oktatásban és a kapcsolódó karrierekben is:
- a mérnöki diplomát szerzők mindössze 28 százalékát,
- a mesterséges intelligenciával (MI) foglalkozók 22 százalékát teszik ki,
- az információs és kommunikációs technológia területén 2022-ben az Eurostat szerint 13,6 százalék volt a nők aránya Magyarországon,
- az Európai Unióban 18,9 százalék.
Ahogy korábban a Microsoft, most lényegében a Yettel is erre reagált, amikor az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Karával közösen ösztöndíjprogramot hirdetett Girls in Tech néven – erre már lehet is jelentkezni. A program célja a mobiltechnológia, valamint a műszaki területek vonzóbbá tétele a fiatal nők számára.
Az ösztöndíj a diákok tudományos terveinek megvalósításához járul hozzá. A program keretösszege egy évre összesen ötmillió forint, és szemeszterenként négy diák nyerheti el. A pályázók közül a mobilszolgáltató és az egyetem által delegált szakmai zsűri választja ki a nyerteseket.
Az ösztöndíj nem csak támogatás, motiváció is
Az ösztöndíj a diákok egy már meglévő IT- vagy mérnöki területhez köthető tudományos tervének megvalósulásához járul hozzá, illetve a kutatási időszak alatt, valamint a diplomázást követően a Yettel szakmai konzultációt is biztosít a diákoknak a vállalat szakembereivel. Az ösztöndíjprogramot az első évben pilot projektként indítják el, a folytatásról pedig az eredményeket kiértékelve döntenek.
Az ösztöndíjazottak nemcsak anyagi támogatást kapnak, hanem aktív részesei lehetnek egy olyan közösségnek is, ahol a mentorálás és a szakmai kapcsolatok révén képesek lesznek megszilárdítani helyüket ezen a gyorsan fejlődő területen
– mondta dr. Eigner György, az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Karának dékánja. Hozzátette: egyetemes felelősségük, hogy minden lehetséges módon támogassák a női diákokat, hogy megvalósíthassák tudományos és szakmai álmaikat.
Részletezte azt is, hogy ugyan az utóbbi időben már nőtt a női részvételi arány az MTMI-területen, ám még mindig nem elégséges, ezért az ösztöndíjjal nemcsak támogatást, hanem motivációt is szeretnének nyújtani.
Érdekesség, hogy sok fiatal már így is menőnek találja az innen elérhető munkaköröket.
Van, ahonnan nézve már menő az MTMI
A Siemens Zrt. és az UNIside felsőoktatási portál közös felmérése szerint:
az egyetemisták „menőnek” tartják a menedzseri karriert, az adattudományhoz vagy MI-hez kapcsolódó szakmákat és az egészségügyi életpályát is.
A műszaki területen tanuló diákok körében a mérnöki és menedzseri-tervezői pályák tűnnek az elhelyezkedés szempontjából a legreálisabb foglalkozásnak, ilyen a
- villamosmérnöki,
- gépészmérnöki,
- építészmérnöki,
- tervezőmérnöki pálya.
Az informatikai terület hallgatói pedig programozói, szoftverfejlesztői állásokra készülnek, illetve az adat- és az MI-szakmához kapcsolódó üzleti foglalkozások is népszerűnek tűnnek. A természettudományok hallgatói az orvosi és a gyógyszeripari foglalkozásokat (gyógyszerész, gyógyszerkutató) jelölték meg, mint legvalószínűbb elhelyezkedési területeket.
Gyorsabb előrelépést várnak
A válaszadók közel fele (49 százalék) külföldi tulajdonú, multinacionális vállalatnál helyezkedne el, de népszerű a hazai nagyvállalatnál (44 százalék), illetve hazai kis- és középvállalkozásnál (39) történő karrierindítás is. A kitöltők negyede (24 százalék) nyitott lenne önálló vállalkozás indítására.
A válaszadók több mint fele (55 százalék) rövidebb vagy hosszabb ideig külföldön bővítené ismereteit. A hallgatók leginkább Német- és Spanyolországba, valamint Ausztriába vágynak, de szívesen tanulnának Hollandiában, Angliában és az Amerikai Egyesült Államokban is.
Azt látjuk, hogy a mostani pályakezdők a korábbi generációkhoz képest gyorsabb ütemű előrelépési lehetőségeket igényelnek. Az ipar 4.0 korában ehhez elengedhetetlen a folyamatos tanulás és a szakmai fejlődésre való nyitottság
– összegzett Sápi Judit, a Siemens Zrt. HR-vezetője.
A kutatás érdekes találata még, hogy a pályaorientációban a válaszadók többségét (32 százalék) a hivatástudat és a szakmai érdeklődés vezérelte, csak ezt követte a várható fizetés (24), majd az egyetemi rangsorok (11).
Amíg a hallgatók kétharmada (64 százalék) maga döntött arról, hol szeretne továbbtanulni, harmaduk (32 százalék) a szülei vagy valamely családtagja hatására, és alig néhányan (3 százalék) választották az adott szakirányt tanáraik ösztönzésére.
