
Alapjog lett a készpénzhasználat, de ez nem borítja fel a hazai fesztiválokat – maradt egy kiskapu
Hosszú évek óta az országban szinte mindegyik fesztivál és a nagyobb szórakozóhelyek is a készpénzmentességgel biztosítják maguknak a gördülékeny működést.

Ezért a legtöbb szereplőt váratlanul érte a kormánynak az a döntése, hogy minden állampolgárnak garantálni kell a készpénzzel való fizetést is.
Orbán Viktor több intézkedést is bejelentett az év eleji 26. évértékelő beszédében. A kormányfő akkor kijelentette, hogy az alaptörvényben garantálnák a készpénzhez való jogot.
A bankkártya a banké, a készpénz a tied
– mondta a miniszterelnök, a készpénzhez való jog kidolgozását Lázár János építésügyi és közlekedési miniszterre bízták.
Az Országgyűlés tavasszal el is fogadta az alaptörvény tizenötödik módosítását, amely rögzítette a készpénzhez való jogot. Az indoklás szerint a módosítás célja, hogy megőrizze a készpénzes fizetés lehetőségét a digitális rendszerekkel szembeni kiszolgáltatottság elkerülése érdekében.
Az alkotmányos védelem egyben „a pénzügyi kirekesztettség megelőzését is szolgálja”.
Információink szerint az alaptörvény módosítása előtt nem volt egyeztetés a készpénzmentesség bevezetéséről, és a törvény megjelenéséig az általunk keresett legtöbb szereplő nem is akarta kommentálni a döntést.
„A Budapest Park a pandémia óta készpénzmentesen működik, egyébként a forgalmunk körülbelül 90 százalékát már azelőtt is bankkártyás fizetések adták – közölte az egyik legnagyobb nyitott szórakozóhely a Világgazdasággal. – Alapvetően nem számítottunk erre a változásra, hiszen az elmúlt években a fogyasztói szokások alakulása nem ebbe az irányba mutatott, éppenhogy a készpénzmentes fizetést választják vendégeink” – tette hozzá a Budapest Park.
Megvannak az új készpénzszabályok
Júniusban a Magyar Közlönyben végül megjelent, hogyan kell a készpénzhasználatot biztosítani, és milyen szolgáltatásoknál nem szükséges ezt alkalmazni.
Kivételt kepéznek
- az online szolgáltatási szerződések (például online újságtartalmakért),
- a határon átnyúló online adásvételi szerződések (például Netflix- vagy Spotify-, Google-tárhely-előfizetés),
- valamint az automatizált üzletben (azaz készpénzmentes, önkiszolgáló boltokban) történő értékesítés.
Többféleképpen is biztosítani lehet a készpénzes fizetést:
- a fogyasztó részére elég legalább egy értékesítési helyen biztosítani a készpénzes fizetést,
- lehet specifikus készpénz-helyettesítő eszköz (készpénzelfogadó automata/kassza) útján biztosítani a készpénzfizetést,
- utánvétel útján is biztosítható a készpénzelfogadás,
- számlára történő készpénzes befizetéssel vagy sárga csekkel is elfogadható készpénz.
Nem életszerű mindenhol készpénzzel fizetni
A legnagyobb és legrégebbi fesztiválók között elsőként az EFOTT nyitja meg a fesztiválszezont pár napon belül. Információink szerint az egyetemi hallgatói önkormányzatok által szervezett eseményre napi 20-25 ezer vendég érkezhet.
A fesztivál a Világgazdaság megkeresésére elmondta, hogy mintegy tíz éve készpénzmentesen működik a rendezvényük. A nagyobb fesztiválókhoz hasonlóan a készpénzhasználat helyett a feltölthető kártyával történő fizetést alkalmazzák továbbra is, hiszen a megjelent törvény a specifikus készpénz-helyettesítő eszköz említésével ezt lehetővé teszi.

„E tekintetben az EFOTT-on nem lesz változás: ha valaki készpénzzel érkezik, akkor a kiválasztott összeggel fel tudja tölteni a kártyáját, és tud azzal is fizetni” – mondta Budai Marcell, az EFOTT sajtófőnöke. – Az első törvénytervezetbe nem is került bele ez a lehetőség, később egy módosítás után tette lehetővé a jogalkotó, hogy a feltöltőkártyás megoldás (Festipay vagy HelloPay – a szerk.) is elfogadható lesz” – mondta.
Hozzátette, a törvény megjelenéséig a fesztivál szervezőinek komoly fejtörést okozott, hogy a gyakorlatban mikképpen lehet majd megfelelni a készpénzes elvárásnak.
Budai Marcell elmondta, hogy egy EFOTT-méretű fesztiválnál jelentős pluszkiadásokkal terhelte volna meg a szervezőket, ha egy cashless rendszerről át kellett volna térni a készpénzt is elfogadó rendezvény megszervezésére.
Hozzátette, hogy
manapság sem a vendégek, sem a szolgáltatók részéről nem lett volna életszerű visszatérni a korábbi készpénzes fizetési rendszerhez.
A Magyar Fesztivál Szövetség azt mondta, hogy sem az alaptörvény módosítása, sem a törvény megjelenése előtt nem egyeztetett velük a kormány. Szigetváry József, a fesztiválszövetség elnöke lapunknak elmondta:
az érdekképviselet több mint százhúsz fesztivált foglal magában, nagyjából öt százalék esetében főleg a készpénzes fizetés dominál.
Szigetváry példának hozta fel, hogy főleg a kis kézműves fesztiválok esetében inkább a készpénzt használják.
A régebbi fesztiválok közül, például a Művészetek Völgye csupán pár éve vezette be a készpénz és a bankkártya használata mellé a feltöltőkártyás fizetési lehetőséget. Az utóbbi két fizetési lehetőség egy-egy őstermelőnek vagy kézművestermékeket árusítónak szokatlan volt, de a többség zökkenőmentesen tanulta meg a rendszert használni.
Szigetváry József szerint a kormány készpénzes ötlete „nem okozott közfelháborodást” a tagjaik között, többen tudni vélték, hogy az évek óta alkalmazott feltöltőkártyás rendszer elegendő lesz.
Elárulta azt is, hogy nemsokára kutatást indítanak a fesztiválok körben, amelyben arra lesz kíváncsi a Magyar Fesztivál Szövetség, hogy a szereplők hogyan látják az elmúlt években végbement gazdasági, technológiai, illetve a közönség körében történt változásokat. Hozzátette, hasonló konzultációk, egyeztetések sokat segítenek a szakmát érintő döntések előkészítésében.