Kiskereskedelem

Miért csökkent a bolti dolgozók száma?

A 2021 első negyedévi 351 ezres boltos foglalkoztatotti létszám minden korábbinál kisebb. Az egy évvel korábbihoz képest 27 ezer, a megelőző negyedévhez képest 16 ezer, az előző évi átlaghoz képest pedig 20 ezer fővel esett a létszám.

A számok magukért beszélnek, de érdemes kicsit elgondolkodni a csökkenő kiskereskedelmi alkalmazotti létszámon a Figyelő szerint. Éves viszonylatban nem csökkent, inkább stagnált a kiskereskedelmi, vagy ha úgy tetszik a bolti forgalom, sőt az értékesítés jelentős része az online-ra terelődött. Ez pedig legalább akkora humánerőt igényel, mint a hagyományos bolti eladások. Vagyis a cikk szerint nagyon komoly kérdés,

hogy akkor miért csökkent ilyen jelentősen a bolti alkalmazottak száma.

2020-ban is kiolvasható volt a foglalkoztatottak statisztikájából, hogy a második negyedévben a boltzár időszakában (március 28-tól május 4-ig a megyékben, 18-ig Pest megyében és a fővárosban volt zárva az iparcikkes boltok zöme) esett a boltos foglalkoztatottak száma.

Sajnálatos módon 2021-ben is bezárásra kényszerültek az iparcikkes boltok, szélesebb körben is, mint egy évvel korábban,

csak éppen a naptárt nézve nagyobb részt nem az első, hanem a második negyedévben (március 8-tól április 7-ig). És hiába lehetett ekkor a korábbi évvel szemben támogatást kapni a munkaerő megtartása érdekében, nagyobbat esett a létszám.

Nyilván a boltbezárások eleve rákényszerítik a boltos vállalkozásokat a létszám újraszámolására, bárhol is tevékenykedjenek. Meg is próbálják tartani, hiszen számolni kell az újranyitással is – írja elemzésében a blokkk.com internetes kereskedelmi szakportál. De a bevétel elmaradása azt jelenti, hogy az esetleges támogatások mellett a tartalékokhoz kell hozzányúlni, már akinek van még turkálni valója a leállított kasszákban.

Fotó: Móricz-Sabján Simon / VG

Az iparcikkes boltosoknak ráadásul nem csak a bezárásokat kellett megszenvedniük, amelynek vége mindig is bizonytalan volt

(a döntéshozók mentségére: a koronavírus járványról egy biztosan állítható, mégpedig az, hogy bizonytalan, kiszámíthatatlan tud lenni), hanem a többi hónapok piacvesztését is. Már korábban rámutattunk arra, hogy a koronavírus járvány korlátozásai során 2020 márciusától 2021 áprilisáig az iparcikkes boltok 600 milliárd forint értékű piacot veszítettek. Ezt nehéz túlélni változatlan létszámmal.

Sok boltos reménykedett a javulásban az újranyitásokat követően, de az iparcikkes boltok forgalma 2020 áprilisától már egyik hónapban sem érte el a járvány előtti szintet. Az év végi felfutás is elmaradt, decemberben is nagy volt a piacvesztés, az elmaradt ajándékvásárlások miatt, pedig ebben sok boltos reménykedett. És 2021 is visszaeséssel indult (az összehasonlítás alapját képező egy évvel korábbi negyedév, 2020 eleje még erős volt).

A boltszámcsökkenésben is tükröződik a foglalkoztatás szintjének csökkenése 2020-ban, többségében iparcikkes boltok álltak le végleg.

Feltehetően számos boltos a gyenge év végi ünnepi időszakot követően, 2021 elején húzhatta le a redőnyt, aki pedig nem, annak jött a márciusi boltzár.

Mindent összevetve, a boltok számának csökkenése, a boltzár alatt „kihullat” munkaerő és persze a kijárási tilalom alatti rövidített nyitva tartás egészen más humánerő gazdálkodást igényelt. Vagyis sok esetben egy-egy dolgozó a korábbi feladatköréhez képest újabbakat kapott, amivel szemmel láthatóan javult a hatékonyság, hiszen éves szinten kevesebb emberre, folyó áron nagyjából tudták hozni a korábbi bevételeket. Hozzá kell tenni, hogy nem mindenütt, a kis és közepes boltok, sajnos nagyon alul teljesítettek.

 

Részletek a Figyelő legfrissebb számában.

élelmiszer-kiskereskedelem kereskedő
Kapcsolódó cikkek