A bolti kiskereskedelmi forgalom értéke október 16. és november 12. között 13,6 százalékkal haladta meg a 2019-es, járvány előtti szintet – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) heti monitorának adataiból. Ez azt jelenti, hogy a kiskereskedelem a vizsgált időszakban 2 százalékponttal felülmúlta a vendéglátást, amely 11,6 százalékos pluszban zárt.
Egyúttal az a következtetés is levonató a friss statisztikából, hogy a szabadidős tevékenységek után a háztartások újra a vásárlások felé fordultak.
A KSH azért tekint 2020 helyett 2019-re bázisidőszakként, hogy a Covid-hatásokat kiszűrve, objektívebb képet alkothasson. A statisztikai hivatal kimutatása az online kasszák adatain alapul, a webáruházak forgalmát nem tartalmazza. Igaz, az utóbbi a szektor egyre fajsúlyosabb szegmense, a csomagküldő és internetes kiskereskedelem részesedése szeptemberben 8,9 százalék volt, miután a forgalma 19 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
A heti monitorban 48,5 százalékos növekedéssel az üzemanyagértékesítés lógott ki felfelé, igaz, ebben az idősávban még nem jelentkezett a kormányzati beavatkozás: a benzin és a gázolaj literenkénti árának 480 forinton történő maximálása. A folytatásban viszont alighanem már nyomot hagy a statisztikán, hogy november 15-től 3 hónapra befagyasztották az árakat.
A gyógyszer-kiskereskedelem is 30,1 százalékos pluszban van, ami pedig annak tudható be, hogy újabb felhalmozási ciklusba kezdett a lakosság.
Ugyanakkor a patikaforgalom megugrásában az influenzaszezonon túl a koronavírus negyedik hullámától való félelem is szerepet játszhatott. Az egyéb, máshová nem sorolható áruk kiskereskedelme eközben 2,8 százalékkal bővült.
A 2019-es bázishoz képest október 16. és november 12. között az élelmiszer- és iparcikkjellegű bolti vegyes kiskereskedelem 16,2 százalékkal lódult meg, míg az ebben az esetben külön vizsgált élelmiszer-, ital- és dohányáru kategória forgalma ennél is nagyobb mértékben, 16,7 százalékkal bővült.
Mindenképp árnyalja a képet, hogy a várakozásokat meghaladva, 6,5 százalékra emelkedett az októberben, novemberben pedig 7 százalék fölé is kúszhat a pénzromlás üteme.
Az élelmiszerek közül már az előző hónapban 30,4 százalékkal drágult az étolaj, 18,8-del a margarint, 12,5-del a liszt, 11,3-del a szeszes italok, míg a baromfihús 9,3, a péksütemények 8,4, a kenyér pedig 8,1 százalékkal került többe.
Csak az egyéb háztartási cikkek forgalma zárt mínuszban,
a 19,6 százalékos zuhanás tartós lejtmenetről árulkodik, míg a kulturális, szabadidős cikkek értékesítése 4,9 százalékkal apadt. A heti monitor adatai összességében jóval kedvezőbb képet festenek tehát a legutóbbi, szeptemberi KSH-közlésnél, miszerint az első őszi hónapban 5,8 százalékkal nőtt a forgalom. Ráadásul a szakértők akkor arra hívták fel a figyelmet, hogy a következő időszakban ellentétes hatások határozhatják meg a piacot.
Negatívan befolyásolhatja a forgalmat az árak emelkedése mellett az esetleges újabb járványkorlátozások bevezetése.
Másik oldalról viszont keresletélénkítő hatása lehet a nyugdíjemelésnek, az szja-visszatérítésnek, továbbá szintén kedvező hatást gyakorolhat a kiskereskedelemre a jövő évben várható béremelés is.
