Online sajtótájékoztatón indokolja a kamatdöntést Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke, miután a monetáris tanács kedden 30 bázisponttal, 2,1 százalékra emelte az alapkamat mértékét. 

Bár az emelés nagyobb mértékű, mint a legutóbbi két alkalommal volt, és meg is felel az elemzői várakozásoknak, voltak olyan szakértők, akik ennél is markánsabb emelést vártak a jegybanktól. 

Virág Barnabás a sajtótájékoztatón elmondta: új szakaszba lépett a magyar monetáris politika. Erre több okból is szükség volt. Egyrészt az infláció emelkedését már világszerte nem csak az alapanyagok emelkedése okozza, hanem megindult a feldolgozott termékekbe való begyűrűzése. 

Emellett gyorsan változó pénzpiaci helyzetben működik a jegybank. A kulcs így a gyorsabb alapkamatemelési ciklus és nagyobb rugalmasság a monetáris politikán belül. 

Az erős belső kereslet mellett a globális nyersanyagemelkedés egyre szélesebb körben jelenik meg a fogyasztói árakban. Az infláció szeptemberhez képest magasabb pályán alakul. A novemberi infláció 7 százalék felett alakul és csak lassan csökken. Az inflációs cél elérése így későbbre tolódik. 

Az infláció miatt a válság előtti reálkamatok magasabbak lesznek, mint a válság előttiek voltak. Az inflációs kockázatokat két fronton kell kezelni: egyrészt az inflációs várakozások horgonyzása, amelyhez gyorsabb kamatemelési ciklusra van szükség. Emellett szükséges pénz és árupiaci kockázatok kezelése gyors és rugalmas jegybanki reakcióval. 

Fotó: Móricz-Sabján Simon / Világgazdaság

Az alapkamatemelési ciklus továbbra is havi ütemű, de gyorsabb ütemű, ezért lett most 30 bázispontos az emelés. A jegybank készen áll az egyhetes betéti eszköz kamatát az alapkamat fölött alakítani, már e héttől. 

A válságkezelő, forintlikviditást nyújtó swapeszközöket kivezetik. Korábban fokozatos kivezetés mellett döntöttek, ezt felgyorsítják. Egy korlátos, eseti jellegű és rövid futamidejű jegybanki diszkontkötvényt vezetnek be. Az év végén az MNB ismét aktívan, mennyiségű korlát nélkül használja a devizalikviditást nyújtó swapeszközét. 

A kamatemelés addig folytatódik, amíg az inflációs célok nem realizálódnak. 

A mai GDP-s adatok alapján a magyar gazdasági kilábalás folytatódott, a növekedés kettőssége erősödik. A belföldi fogyasztás várhatóan erős marad. 

Virág Barnabás szerint tartós inflációs problémával nézünk szembe. Mind külső, mind belső tényezők az infláció emelkedését okozzák. A külsők némileg magasabbak, ugyanakkor a hazai tényezők aránya is magas. 

A külső inflációs nyomás a következő hónapokban is magasan marad a termelői árak emelkedése miatt. A hazai vállalatok pedig áremelésre kényszerültek. 

A jegybank így 2022-ben a korábban vártnál érdemben magasabb inflációra számít. Az alapkamatemelési ciklus a hosszútávú változásokra reagál, a hatásokat 5-8 negyedévekre nézve vizsgálja a monetáris tanács. 

A reálkamat-szint alakítása már rövid távon is kiemelt szempont. A magyar gazdaság stabil 3-4 százalékos reálnövekedést mutat a tartósan magas inflációs környezetben is. A magas inflációs környezet miatt a reálkamatok emelése szükséges. A magyar gazdaságnak emellett a magasabb reálkamat-pályán is tartósan növekedő pályán kell haladnia. 

Virág Barnabás kérdésre válaszolva elmondta: a következő kamatemelés mértékét a decemberi inflációs jelentés számai befolyásolják majd. Az üzemanyagárak-befagyasztása elmondása szerint a monetáris politikára nincs hatással. Erre inkább a tartós inflációs hatások hatnak, ezekre koncentrálnak é reagálnak is rájuk. 

A következő hónapokban az infláció emelkedni fog, de a jegybank a kétfrontos stratégiával, egy hosszú és folyamatos alapkamatemelési ciklussal, illetve az egyhetes betéti eszköz kamatának alakításával elérje, hogy mind a rövidtávú kockázatok, mind a hosszútávúakat megfelelően kezelni tudják. 

Az MNB a reálkamat szintjét fokozatosan emelni kívánja a következő időszakban. Hogy meddig, az sok mindentől függ, például a nemzetközi hatásoktól is. Virág Barnabás szerint legalább addig, amíg az árstabilitás ismét be nem következik. A novemberi 7 százalékos infláció után csak lassan fog csökkenni a drágulás mértéke. 3,6 százalék volt az előrejelzési sáv 2022-re, már most látszik, hogy ennél érdemben magasabb inflációs pályával fog számolni a jegybank. Az MNB kitolta az árstabilitás elérést 2022 végéről, hogy pontosan mikorra, az a decemberi jelentésből derül majd ki.