Sortűz az árháborúban: egyszerre hetven termék lett olcsóbb az egyik legnagyobb boltban
Egy héttel ezelőtt új szereplő lépett be a kiskereskedelmi láncok közötti árháborúba, a SPAR is meghirdette a maga árcsökkentési programját. Az Árzuhanás Promócióban hetente újabb és újabb árucikkek ellenértéke csökken a SPAR és Interspar áruházakban, ezekről pedig minden hétfőn terméklistát tesznek közzé a weboldalukon. A program 300 árucikkel indult el, mától pedig újabb 70 csatlakozik hozzá.
A kiskereskedelmi lánc a múlt heti nagy bejelentés után most azt közölte, hogy 5–40 százalékkal viszi lejjebb az árakat:
- a pékáruk (kenyerek, zsemlék, kiflik, bagettek, paillasse-ok) 7–40 százalékkal,
- a haltermékek 18–30 százalékkal,
- egyes húskészítmények (virsli, baconszalonna) 5 százalékkal
lesznek olcsóbbak.
A SPAR azt ígéri, hogy a vásárlókat a hetente csökkenő árak mellett az egyéb kedvezmények, akciók, hűség- és kuponajánlatok is segítik abban, hogy minél kevesebbet költsenek, miközben továbbra is minőségi és nagyrészt hazai forrásból származó termékek széles kínálatából válogathatnak.
Mikor kezdődött az árháború?
Az éles fordulat akkor kezdődött a kiskereskedelem, amikor hivatalosan is véget ért egy korszak:
a lábukkal szavaztak a vásárlók a drágulásról, durván beszakadt a boltok forgalma.
Miután a Központi Statisztikai Hivatal február 6-i jelentéséhez hasonlóra évek óta nem volt példa, a láncok azonnal léptek: először az Aldi jelentette be a vaj árának 20 százalékos csökkentését, megtörve ezzel a másfél évig tartó drasztikus drágulást.
Ezt követte a Lidl, a CBA, majd a Penny, míg a Tesco azzal érvelt, hogy leköveti a legolcsóbb piaci árazást, így végeredményben náluk is olcsóbban lehet megkapni a vajat. A második körben a sajtok kerültek kevesebbe, aztán a tészták, majd a boltok elkezdték százasával csökkenteni a termékek árát – ehhez csatlakozott a SPAR.
Meddig tarthat az árháború?
A KSH április 6-án teszi közzé a szektor februári eredményeit, az már mérvadó lesz arra vonatkozóan, hogy a vásárlókat mennyire győzték meg az árcsökkentések.
Mivel a folyamat az év második hónapjában indult el, januárban még a decemberihez hasonló adatokat mért a hivatal: a forgalom volumene a nyers adat szerint 3,9, naptárhatástól megtisztítva 4,5 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Ez még az elemzői várakozásokat is alulmúlta, a legpesszimistábbakat is. Addig tehát aligha várható változás a boltok árazási politikáján, amíg a vásárlók nem szavaznak újra bizalmat nekik, hiszen a visszafogott költésük a gyártói és a kereskedői oldalnak sem jó.
Hol tart most az árháború?
Szinte napról napra versenyt futnak a boltok a vásárlókért: a hétvégén például 33 százalékkal olcsóbban kínálta a Lidl a bécsi roppanós virsliket, ami ugyancsak akciós volt az Auchannál, és csütörtöktől a Tesco is beszáll a küzdelembe. Igaz, mindegyik lánc más taktikát választ: utóbbi például azt állítja, a bevásárlókosár teljes tartalmára figyel, nem csupán egyes termékek árát csökkenti.
Elkészült a lista: egy helyen az összes élelmiszer, amelynek árát levágták a boltokPár hónap alatt közellenséggé kiáltották ki a drágulást a kiskereskedelemben. A boltok több száz termék árát vágták vissza, hogy ne veszítsenek több vásárlót. Az árcsökkentés a vajjal kezdődött, majd a sajtokkal és a száraztésztával folytatódott. |
