Sokan még mindig nem tudnak szabadulni az évtizedekkel ezelőtti emlékektől, amikor az európai piacokat elárasztották az olcsó, gyenge minőségű, olykor nyugati márkákat külsőre lekoppintó kínai áruk. Azóta óriásit fordult a világ, a nyugati márkák behatoltak Kínába, mára pedig újabb szintre lépett a versengés: a kínai vásárlók már jobbnak tartják a hazai árukat a nyugatiaknál. A következő lépcsőben már a nyugati piacokról szoríthatják ki a helyi árukat, és pont ez az, amitől Európa és Amerika retteg.
A kínai exportjukat az elmúlt évtizedekben az ország gazdagodásával párhuzamosan meredeken növelő nyugati fogyasztói márkák idén azzal küzdenek, hogy a világ második legnépesebb országának belső kereslete csak lassan tér magához a pandémia és a járványkorlátozások sokkjából. Ehhez azonban párosul egy másik probléma is – írja az amerikai The Wall Street Journal: a kínai fogyasztók egyre inkább a hazai márkák felé fordulnak.
Még akár öt évvel ezelőtt is a kínai fogyasztói piacon a külföldi márkák domináns szerepet töltöttek be, a hazaiak pedig küszködtek, gyakran az alacsonyabb minőség és a gyenge marketing miatt.
Azóta gyökeresen változott a helyzet, immár a helyi márkák uralják az online piactereket, a bevásárlónegyedeket és az áruházi polcokat. A helyi vásárlók jobb minőségűnek tartják őket, mint korábban, javult a dizájnjuk, és hatékonyabbá vált a helyi vállalatok marketingje. Mindez az ízlések és a preferenciák átalakulásához vezetett.
A gyors és gyökeres változáshoz hozzájárult a pandémia, amikor a személyes eladások helyett az online értékesítés került előtérbe, és a vállalatoknak meg kellett tanulniuk alkalmazkodni ehhez.
A helyi igényekhez idomuló termékeket fejlesztettek, és kihasználták a helyi marketinglehetőségeket,
a kínai bőrhöz jobban illő szemhéjfestéktől a ginzenges fogkrémen keresztül az olimpiai bajnok Li Ning reklámozta, 200 dolláros sportcipőig.
A kínai piac, ha nem osztja keményen két szétválaszott részre a világot a Washington és Peking közti versengés, kulcsterep marad számos nyugati vállalat számára. Népességben ugyan idén India lett Kína helyett a világ legnépesebb országa, de vásárlóerőben az utóbbi fényévekkel megelőzi az előbbit,
sőt ebben az évtizedben várhatóan lehagyja az Egyesült Államokat is.
A Kínába benyomult nyugati márkáknak, mint az Adidas, a Procter & Gamble vagy a L’Oréal, amelyeknek a bevételei immár jelentős részben az ázsiai óriás piacától függnek, szintén a helyi igényeket kiszolgáló módszerekhez, a helyi igényekhez, gondolkodáshoz kell alkalmazkodniuk, hogy életben maradhassanak.
Már nem elég, ha csak hozod a márkádat, és nyitsz egy boltot. Most már keményen meg kell dolgoznod a pénzedért
– idézte az amerikai lap James Yangot, a sanghaji központú Bain tanácsadó cég partnerét. A kínai fogyasztók becslések szerint 2026-ra évi 5400 milliárd dollárnál is többet költenek majd – tette hozzá.
Rengeteg vásárló, aki a pandémia idején hozzászokott az online rendelésekhez, nem is tér vissza a fizikai piacra. Az e-kereskedelmi eladások az év első hónapjában 13,8 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban.
A fogyasztók egyre módosabbakká válnak Kínában, és egyre Kína-centrikusabbak. Ezt részben a nemzeti büszkeség hajtja, miközben nő a feszültség az ország és az Egyesült Államok között, részben pedig az a tudat, hogy véleményük szerint a kínai márkák már felérnek a nyugatiakkal, vagy még jobbak is náluk – írta az amerikai lap. Ezt a változást a fiatal generációk vezérlik: ők egyre inkább ilyenek.
A WSJ többek közt a 47-esztendős Hsziaohan Tou példáját említi, aki egy pekingi PR-cégnél dolgozik: ő korábban amerikai vagy európai szemhéjfestékeket használt, de áttért a kínai Perfect Diary márkára, az ára és a kinézete miatt.
A 12 árnyalatú Perfect Diary terméket állatmotívumokkal dekorált dobozban árulják, és az árnyalatoknak olyan nevei vannak, mint „rókafarok” vagy „szőrme”. Az ára csak 15 dollár. Ezzel szemben a L’Oréal határnyalatú termékének az árai 23 dollártól indulnak. „A legtöbb fogyasztó még érzékenyebb az árra, mint korábban” – mondja Tou.
A Perfect Diary online márkaként indult 2017-ben az Alibaba platformján, és csak később nyitott fizikai üzleteket. A Euromonitor International piackutató szerint azóta a legnagyobb forgalmú helyi sminkkiskereskedővé vált,
tehát ehhez csak néhány évre volt szükség.
Anyavállalata, a Florasis nevű kínai cég azt állítja, hogy a termékeik jobban passzolnak a kínai bőrhöz a nyugatiaknál. A két cég együttesen már a 9 milliárd dolláros színezőkozmetikai piac 15 százaléka felett diszponál. Hat éve a részesedésük nulla százalék volt.
