Az ingyenes diploma előtt

A felsőokatás eltérő képzési feltételei és struktúrája miatt nem lehet egységes egyetemi-főiskolai felvételi előkészítő rendszert bevezetni. Épp ezért minden felsőoktatási intézménynek érdeke, hogy a saját képzési menetének megfelelő előkészítő tanfolyamot szervezzen, többnyire az intézményen belül is karokra bontva. Ennek hasznossága igazából csak a felvételiken derül ki, azt azonban minden felvételiző tudja: az előkészítő haszna kétirányú. Míg ugyanis neki érdeke, hogy az egyetemek és főiskolák képzésének megfelelő felkészültséggel érkezzen a felvételire, az intézmények pluszbevételhez jutnak a néha igen borsos képzési díjakból.



Még a látszatát is el akarjuk kerülni annak, hogy előnyt élvez a felvételin az, aki az egyetem előkészítői tanfolyamain részt vesz, és épp ezért nem készül statisztika arról sem, hány előkészítős jut be az államilag finanszírozott helyekre -- mondta Vass Miklós, a Pécsi Tudományegyetem helyettes rektora, aki kihangsúloyzta azt is: az előkészítőn előadó tanárok nem vehetnek részt a felvételi eljárásban. Ezzel szemben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) bölcsészkarán előfordulhat, hogy az előkészítőre járót a tanfolyamon tanító tanár felvételizteti. Ezt Bálint G. Magyar Attila, a PPKE tanulmányi osztályvezetője mondta lapunknak, igaz, hozzátette: erre kicsi az esély, mivel sokkal több felvételi bizottság van, mint ahány érintett oktató. A PPKE bölcsészkarán az idén csak kommunikáció szakból indult felvételi előkészítő, ahol 40 ezer forintba kerül egy szemeszter. A sokéves tapasztalatok szerint a felkészítőre járók fele jut be az egyetemre. Pécsett az előkészítősök az adott szakra felvehetőknek a 30-40 százalékát teszik ki, a 120 órás képzés ára pedig 30-40 ezer forint körül mozog.



Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) karonként is eltérő módon folyik a felvételi előkészítő. A legszembetűnőbb különbség, hogy míg pl. a bölcsésztudományi karon (btk) fizetnek az oktatóknak, a jogi kar (ájtk) FEB '93 nevű előkészítő tanfolyamán "megtiszteltetés", ha valaki részt vehet az előkészítő munkában. Ennek oka, hogy az ájtk-n kizárólag felsőbb éves hallgatók oktatnak, a btk-n pedig felsőbb évesek, valamint a doktoranduszok, demonstrátorok mellett középiskolai tanárok is részt vesznek a felkészítésben. További különbség, hogy a btk hallgatói önkormányzatán belül működő előkészítő tanfolyam díjainak -- a szervezési költségek kifizetése után maradó részének -- 80-90 százaléka az egyetem szolidaritási alapjához kerül, amely évente mintegy 400 hallgatónak szemeszterenként 10-15 ezer forintos szociális tanulmányi támogatást tesz lehetővé.



A legnagyobb különbség azonban az, hogy míg a btk kifejezetten az ELTE hallgatójelöltjeinek nyújt felkészítést a bölcsészet-, természet-, jogtudományi és közgazdaságtan szakokból, a FEB '93 csak magyar és történelem szakból, és nem csupán az ájtk hallgatóaspiránsainak, hanem az államigazgatási és rendőrtiszti főiskolára jelentkezőknek is.



A FEB '93 tanfolyamdíja 20 ezer forint (két tantárgy, három hónapon át heti 10 óra), a btk felkészítő díjai kurzustól, tematikától függnek: a legolcsóbb képzési díj 13 500 forint szemeszterenként (normál, 90 órás), a legdrágább az évente 36 ezer forintos intenzív, 120 órás kurzus. A btk az idén 2000 előkészítőssel számol, a FEB '93 600-800 fővel. A btk-s előkészítősök 70 százaléka sikeres felvételi vizsgát tesz, a FEB '93-asok közül pedig minden harmadik bekerül az egyetemre -- az arány ugyanakkor attól is függy, milyen a túljelentkezési ráta.



A felvételi előkészítő 59 tanulójából 22-t vettek fel a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Karára, akiknek összesen 100 ezer forintot kellett fizetniük a heti 12 órás képzésért. A természettudományi karon a hosszú évek tapasztalata szerint általában a résztvevők 80 százaléka jut be az egyetemre: az idén matematikából 20-an, biológiából pedig 12-en vesznek részt a tanfolyamon, mely 26 400 forint (66 óra), illetve 100 ezer forint (240 óra). Debrecenben szintén nem felvételiztethetnek a tanfolyamon oktató tanárok.

Fizetős kurzusok az egyetemi bejutáshoz Tavaly óta már egyetlen felsőoktatási intézmény sem indíthat "nulladik évfolyamot", mivel az sérti a felvételizők esélyegyenlőségét -- a jól teljesítők felvételi nélkül jutottak be az egyetemre, főiskolára. Az intézmények így visszatértek a régi, jól bevált gyakorlathoz: felvételi előkészítőket tartanak a gólyajelölteknek. Munkatársainktól-->