A plázák egyébként is az illúziókeltés bajnokai. Sétálóutcákat idéző tereik, az üzletek elé kitett nagy plüssfigurák és a gyermekmegőrzők mind azt a célt szolgálják, hogy a betérők elfelejtsék, hol is vannak. A fő szempont a családias légkör megteremtése, ilyen környezetben ugyanis az emberek kevésbé „gyanakvóak”, nagyobb a hajlandóságuk a vásárlásra.
A hipermarketeknek sem kell a szomszédba menniük fogyasztásösztönző fortélyokért. „Az, hogy sok nagy üzlet a zöldség-gyümölcs részleggel fogadja a vevőket, azt az érzést erősíti, mintha a piacon járnánk – árulta el Szakály Zoltán. – Arról már nem is szólva, hogy a zöldáru látványa a frissesség érzését is elülteti a vevőkben. A pékség viszont a hipermarket lehető legtávolabbi végében van, hiszen kenyérért mindenki elmegy, s közben végig kell sétálnia az egész áruházon. Ha valaki egy nagy kereskedelmi lánc polcai között jár, ne legyenek illúziói: az ő útvonalát bizony megtervezték. Mint ahogy az édességek elhelyezése a kasszák környékén sem véletlenszerű: mivel itt várakozni kell, a kisgyerekes bevásárlók szinte biztos vesznek innét valamit.”