A pert a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) kezdeményezte, az alperes pedig a kormányülések dokumentációjának kezelésével megbízott Miniszterelnöki Hivatal (MEH) volt. Az ügy jogi érdekessége, hogy a hangfelvételek nincsenek titkosítva, megismerésük a miniszterelnök jogkörébe van utalva.
„Már nem lesznek alkalmasak arra, hogy csemegézni lehessen belőlük” – mondta az összefoglalókról a HVG kérdésére Tordai Csaba, a MEH jogi és közigazgatási államtitkára. A mai gyakorlat szerint ötven évre titkosított dokumentumokat „zárlat alatt” azután lehet majd közzétenni, ha a titkosított adatokat kitakarják belőlük.
Ezt követően azonban nem sok marad majd, az államtitkár szerint praktikusan az ülés időpontja, a jelenlévők listája, az oldalszám és a titkosításról szóló jelölés lesz legtöbbször a lapon. „Izgalmas dolgokat ritkán tartalmaz az összefoglaló, ami inkább az apparátusnak fontos” – jegyezte meg Tordai.
A perben nem érintették, ám az tény, hogy a kormányülésekről amúgy is nagyon kevés kerül nyilvánosságra. Annak ellenére így van, hogy 2002 után állandóan az átláthatóságról beszéltek a kormányok, ám ebben a vonatkozásban nem sok minden történt. Nem értesül például a nyilvánosság arról, milyen témák vannak egy-egy kormányülés napirendjén, pedig ez az Alkotmánybíróság (AB) egy 2006-os döntése szerint tipikus esetben közérdekű adat.
