A kultúrtörténész szerint a választás eredményének egyik értelmezése, hogy a gazdasági válság hatását tükrözi, és általában a demokratikus berendezkedéssel és a szabadversenyes kapitalizmussal szemben megnövekedett szkepszis, sőt ellenérzés fejeződik ki benne. Babarcy azonban – mint írja - inkább azt a véleményt osztja, hogy a választás az uralkodó gazdasági és politikai elitek cinizmusával, korrupciós botrányaival, gátlástalan mohóságával, amoralitásával való elégedetlenséget tükrözi.
A szerző úgy véli, a Jobbikban nem egy Hitler-párt, hanem egy Haider-párt történetének következő fejezetét látjuk majd, és most először van rá esély, hogy a középjobb vezető ereje Magyarországon európai jellegű kereszténydemokrata párttá váljék.
Az MDF megtalálta a maga közönségét, és viheti tovább a neoliberális, kapitalizmuspárti logikát, ami sehol a világon nem hoz ugyan többet 5-10 százaléknál, az SZDSZ pedig megkapta megérdemelt büntetését. Az MSZP nagy vesztes, de nem számíthatott jobbra. Egy ellenzékben eltöltött ciklus viszont alkalmat ad rá, hogy modern baloldali pártként szervezze újra magát.
