Az eseményen a V4 országok mellett Bulgária, Románia és Szlovénia képviselői is jelen voltak. A két napos megbeszélésen a kohéziós politika végrehajtásának javításáról és jövőbeni alakításáról esett szó a V4-es együttműködés keretein belül. Ezen felül hazánk hivatalosan is átvette a soros elnökségi posztot Lengyelországtól. Varga István miniszter felszólalásában értékelte a kohéziós politika kapcsán elért eredményeket, továbbá felvázolta a magyar elnökség munkaprogramját.
A találkozón Varga István miniszter kiemelte annak fontosságát, hogy a területi kohézióról szóló Zöld Könyvhöz kapcsolódó tagállami egyeztetésben komoly elmozdulás történt azáltal, hogy a visegrádi országok hasonló álláspontot képviseltek. Ezzel Közép-Európa érdekei hangsúlyosabban jelenhetnek meg. A V4-es együttműködésnek nagy felelőssége van a kohéziós politika sikeres végrehajtásában. A tapasztalatok megosztásával, a kölcsönös tanulással növelhető az országok érdekérvényesítő képessége. Ebben a miniszter pozitív példaként említette a lengyel elnökség munkáját, amely a válság kapcsán rendezett szakértői találkozókat és konzultációkat.
Mint ismeretes a kohéziós politika jövőjével kapcsolatos stratégiai kérdések, valamint a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap végrehajtásának kérdései az Unió politikai napirendjének meghatározó kérdései. Ezért különösen fontos, hogy a kérdésekben egységes közép-európai álláspont alakuljon ki, ami térségünk érdekérvényesítő képességét jelentősen javíthatja az uniós döntéshozatalban. Számos terület politikai kérdésen a Visegrádi országok álláspontja nagyon közeli, ezért az álláspontok jobb összehangolása, elősegíti a közös érdekek hatékonyabb képviseletét. Így például a visegrádi államok egyetértenek abban, hogy a területi kohézió definícióját nem lehet leszűkíteni a hátrányos földrajzi helyzetű régiókra például a szigetekre, hegyvidékekre, ritkán lakott területekre.
Az együttműködések további elmélyítése érdekében Varga István fejlesztési miniszter bemutatta a magyar elnökség célkitűzéseit. Így a V4-es magyar elnökség célja a kohéziós politika területén azon témák összegyűjtése, amelyeket a visegrádi országok közösen tudnak képviselni. Ilyen kérdések a kohéziós politika fenntarthatósága, valamint az integrált helyi fejlesztések megvalósításának áttekintése. Emellett Magyarország a pénzügyi menedzsment és ellenőrzés témakörében kíván előremutató egyszerűsítési javaslatokat kidolgozni. Magyarországon érdemi lépések történtek a területi kohézió fogalmának gyakorlati alkalmazásában.
Egyrészt integrált programokat készítettünk a Balatonra, illetve leghátrányosabb helyzetű kistérségekre, másrészt megkezdtük a területi szempontok érvényesítését az egyes operatív programok akcióterveiben. Mindezen felül a területi szempontokat figyelembe vesszük a programok végrehajtásakor a pályázati felhívások készítése és a projektkiválasztás során. A magyar elnökség a jelenlegi időszak aktuális kérdéseit is továbbviszi, így a korábbi egyeztetések tapasztalatai alapján elsősorban a közbeszerzésekhez kapcsolódó szabálytalanságok témájára helyezzük a hangsúlyt.
A magyar elnökségi program másik prioritása, hogy előmozdítsa az ún. „V4+2 országok” ( Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia és Bulgária, Románia) közös területfejlesztési stratégiájának a kialakítását, amely elősegíti a közép európai térség harmonikusabb és hatékonyabb területi fejlődését. Erre Magyarország egy több elemű területfejlesztési, területi tervezési együttműködés keretében törekszik. Ily módon a közép-európai sajátosságokat figyelembe véve hatékonyabban képviselhetők a térség országainak érdekei az európai folyamatokban.
