A magyar oktatási rendszert nem megújítani, hanem újjáépíteni kell – szögezik le a Sólyom László által felkért bölcsek. Szerintük ugyanis a mostani oktatási rendszerünk olyan sok súlyos bajjal küzd, amelyek egymással összefüggenek, s így az egyes elemek ilyen-olyan módosítgatása már nem elég. Tanulmányukban leszögezik: az oktatás mind az egyén, mind a nemzet számára a legfontosabb kitörési esély.
Ennek jegyében a bölcsek jövőképeket vázoltak fel arról, hogy milyennek kellene szerintük lennie a magyar iskolának 2020-ban illetve 2030-ban. Ezt követően pedig röviden összegezték, milyen intézkedéseket kellene végrehajtani annak érdekében, hogy a jövőkép meg is valósuljon. Hangsúlyozták azonban, hogy javaslataik egyrészt nem annyira részletekbe menőek, mint inkább egy rendszerszemléletű, hosszú távú gondolkodás elemei. Másrészt pedig azt is, hogy írásuk egyfajta vitaindító csupán, s az egész magyar társadalom egyetértése nélkül az oktatás és nevelés nem újítható meg.
A bölcsek által megfogalmazott javaslatok között szerepel, hogy újra kell szabályozni a tanulók, a pedagógusok és a szülők jogait, illetve kötelességeit: nem maradhat normasértés válasz nélkül. Emberi és anyagi erőforrásokat kell átcsoportosítani a pedagógusi, tanulói és szülői közösségek megerősítésére.
Elkerülhetetlennek nevezik, hogy a pedagógusképzés az alacsonyabb színvonalú képzőhelyeken megszűnjön, mert a cél az, hogy a pedagógia szakos hallgató „egy megkülönböztetett és irigyelt elitcsoport tagja legyen a felsőoktatáson belül”. A bölcsek szerint arra kell törekedni, hogy a pedagógusképzés legyen a magyar felsőoktatás legnívósabb képzése.
Össztantárgyi feladatnak nevezik a bölcsek a rendszerbe foglalt, korszerű matematikai, természettudományi és infokommunikációs ismeretek és készségek fejlesztését. Azt is megállapítják, hogy a fokozott bérverseny miatt külön eszközök szükségesek a kiváló pedagógiai érzékű informatikai szakemberek pedagógusi pályára vonzásához.
Magyarország gazdasága csak a szakképzés megújításával válhat nemzetközileg versenyképessé – olvasható a tanulmányban. Emiatt kívánatos a korábban jól működő technikusi képzés bevezetése „az indokolt szakterületeken”. Ajánlottnak tartják az Országos Képzési Jegyzék áttekintését és a szakmai-társadalmi igényekhez való igazítását is.
A Bölcsek Tanácsa
Sólyom László felkérésére alakult, hogy elemezze az oktatásügy és a korrupció magyarországi helyzetét és ajánlásokat fogalmazzon meg. Tagjai: Csermely Péter biokémikus a hálózatok és a stressz kutatója, Fodor István mérnök, az Ericsson Magyarország alapítója és másfél évtizeden át vezetője, Eva Joly európai parlamenti képviselő, francia vizsgálóbíró, korrupcióellenes szakértő, Lámfalussy Sándor, bankár, közgazdász, az európai pénzügyi integráció egyik atyja
- sok olyan pedagógust alkalmaznak, akiknek szakmai és pedagógiai tudása példaértékű
- a magas szintű kultúra és tudomány előkészítő műhelyei
- a kisgyermekkori nevelést kiemelten kezelik
- az ismeretek átadása mellett azok sokoldalú alkalmazására is felkészítenek
- az olvasási, szövegértési, matematikai, természettudományi, idegen nyelvi és más készségek szintjében előrébb kerülnek a nemzetközi rangsorokban
- általánosan alkalmazzák a digitális és kommunikációs technológiákat
- tudatosítják a művészeti oktatásnak és a mindennapos mozgásnak a más területeken is megmutatkozó fejlesztő szerepét
- érdekeltté válnak a magasabb minőségű nevelés és oktatás elérésében
- csökken az oktatás minőségében megmutatkozó hatalmas különbség az iskolák között
- a felsőoktatásban nő az intézmények közötti egészséges verseny A magyar iskolák 2030-ban (néhány elem a Bölcsek Tanácsának jövőképéből)
- olyan pedagógusokat alkalmaznak, akik a társadalom kiemelten megbecsült polgárai
- túlnyomó többségükben magas szintű, közösen vállalt értékrend uralkodik
- általánosan alkalmazzák az egyénre szabott tanítási módszereket
- döntő többségükre jellemző a pedagógiai innováció
- pedagógusaiknak van kedvük, idejük és lehetőségük sikeres módszereiket fejleszteni
- széles körben alapvető módszerré válik a fenntarthatóság pedagógiája
- a magyar oktatási és tehetséggondozási tevékenység ismert a világban
- az ország az első tíz közé kerül a nemzetközi oktatási felmérésekben
- a legkiválóbb egyetemeinkre való bejutásért kiváló képességű külföldi diákok sokasága versenyez
- döntő többségük olyan hely, ahová a tanulók és a pedagógusok örömmel járnak be
-->
