Ráadásul a menedzsereknek kifizetett összegek még a britek és franciák által tervezett különadó alól is menetsülnek, mivel jogilag nem jutalomnak, hanem fix fizetésnek számítanak.
A büntetőjogi felelősségre vonást persze nem könnyíti, hogy annak idején szinte mindenki részt vett a kétes jelzáloghiteleket megtestesítő papírok adásvételében, amelyeket az amúgy rettegett hitelminősítők rendre felülértékeltek. Mindehhez járult még a gazdasági sajtó gyakori ujjongása a nagyszabású növekedés láttán, illetve a hatóságok hanyagsága.
A fentiek azonban nem kisebbítik a bankárok konkrét felelősségét, akik a hatóságok szerint bűnösnek számítanak abban az esetben, ha szándékosan és nagy tételben hagyták figyelmen kívül a veszélyeket. Az USA-ban az FBI és a tőzsdefelügyelet (SEC) példátlan mértékű bizonyítékgyűjtésbe kezdett, a vagyonukat vesztett nyugdíjalapok pedig csoportos perekre készülnek. Igaz, a gazdasági bűncselekmények elleni fellépésnek van hagyománya a tengerentúlon.
Kérdés persze, hogy sikerül-e a valódi főkolomposok nyomára jutni. A főügyészség például jelenleg 2800 esetben folytat vizsgálatot jelzáloghitelekkel való visszaélések kapcsán, de ezek közül a legtöbb olyan háztulajdonosok ellen folyik, akik hamis adatokkal próbáltak hitelhez jutni.
A SEC egyébként sok olyan esetben, amikor a büntetőjogi felelősség bizonyítására kicsi az esély, polgári peres úton próbál fellépni a válságot előidéző döntéshozókkal szemben, és hasonló úton járnak a vagyonukat vesztett nyugdíjalapok, illetve más kis- és nagybefektetők panaszait egybefogó ügyvédek is.