Új lendületet kaphatnak a magyar beruházások, a javuló német kilátások is bizakodásra adnak okot
A magyar beruházások alakulását leginkább az európai kereslet hiánya fékezte az elmúlt években – mondta a Világgazdaságnak Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója.
Úgy vélte, hogy a kormány különféle programokkal – hitellehetőségekkel, tanácsadással, digitális átállási támogatásokkal – igyekezett segíteni a cégeket, ám amíg nem volt kereslet a termékekre, addig ezek hatása korlátozott maradt. Most azonban biztató jelek látszanak: a beszerzésimenedzser-indexek javulása, különösen a feldolgozóiparban, arra utal, hogy jövőre már nem kell visszaeséssel számolni.
Eszméltek a németek, ők is erősítik a beruházásaikat
A pozitív fordulat hátterében elsősorban a német gazdaságpolitika szemléletváltását emelte ki. Hosszú évtizedekig a német döntéshozók kerülték a gazdaság élénkítését, a hiperinfláció történelmi tapasztalatai miatt is. Emiatt azonban komoly elmaradások halmozódtak fel az infrastruktúra és az IT területén. Mostanra azonban a politikai nyomás hatására változás történt,
a német vállalatok jövőbe vetett hite pedig erőteljesen javult.
A külkereskedelmi kapcsolatokkal összefüggésben Árokszállási arra figyelmeztetett, hogy a kormány stratégiája – a blokkosodás elkerülése – nehezen érvényesíthető, hiszen az Egyesült Államok, Kína és Európa között egyre erősebb gazdasági falak épülnek. Bár Kína inkább a nyitott világkereskedelemben érdekelt, az USA-val kötött uniós megállapodás új helyzetet teremtett:
az európai cégek magasabb vámokkal szembesülnek, miközben az amerikaiaknak nem kell hasonló akadályokat átlépniük.
A magyar gazdaság szempontjából ugyanakkor fontos, hogy az elmúlt évek nagy gyárberuházásai, például
- a BMW,
- a CATL
- vagy a BYD
projektjei mostanra a megvalósítás fázisába érnek. Bár a beszállítói láncokba nehéz teljes mértékben bekapcsolódni, főként a technológiai titkok miatt, ezek a fejlesztések így is hatással vannak a hazai vállalkozásokra és a bérek alakulására. Árokszállási megjegyezte: már a BYD szegedi gyárának bejelentése is érezhető feszültséget okozott a munkaerőpiacon, hiszen a helyi cégek attól tartottak, hogy elveszítik a dolgozóikat a nagyobb befektetőkkel szemben.
Összességében úgy vélte, hogy a beruházások várhatóan élénkülni fognak, a foglalkoztatottak számára pedig a munkaerőért folytatott verseny magasabb béreket hozhat. A BMW-gyár indulása, valamint más nagy ipari projektek felpörgése mind azt erősíti, hogy a magyar gazdaság jövőre új növekedési forrásokra találhat.
Hatalmas beruházási program indul
Ahogy azt korábban megírtuk, a magyar kormány brutális összegeket önt a rendvédelembe, az egészségügybe, az oktatási intézmények fejlesztésébe, gigaberuházások indulnak a vasúti és közúti közlekedésben, de sok milliárdot különítettek el olyan fejlesztésekre is, amelyek a sportot és a kultúrát szolgálják.
Augusztus végén jelent meg a következő tíz év fejlesztési tervét taglaló kormányhatározat, melyből kiderül, hogy milyen beruházásokkal tervez 2035 végéig az Orbán-kabinet. A Magyar Közlönyben megjelent rendeletet Orbán Viktor miniszterelnök jegyzi, és tartalmaz egy vaskos listát „1. melléklet az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény szerinti ágazati beruházási tervek és a 2035. december 31. napjáig szóló állami beruházási keretprogram elfogadásáról szóló kormányhatározathoz” címmel. A Világgazdaság a héten már elkezdte ízekre szedni a dokumentumot, amelyben tízéves keretprogramba gyűjtötték össze a tervezett magyarországi beruházásokat.
A 71 oldalas dokumentumban feltüntetik, hogy
- milyen fejlesztésről van szó,
- mettől meddig kell megvalósulnia a beruházásnak,
- és a fejlesztés becsült értékét is láthatjuk, amellett, hogy a minisztériumok mellé rendelték a projekteket.
Vadásztak rájuk, aztán lassan beszivárgott Amerikába a nagy ellenfél: Trump már kezd rászokni – „Imádom ezt, hadd jöjjenek!"
