„Szeretem Magyarországot, szeretem tétovaságát” – jelentette ki értékelő beszédében Gyurcsány Ferenc. A volt miniszterelnök elmondta, hogy sokszor szenvedélyes a közügyekben, így sokszor tud cifra dolgokat is mondani – utalt őszödi beszédére a főként nyugdíjas korúakkal megtelt Körcsarnokban. A nagy vihart kavart őszödi beszédet, és a 2006-os választási kampány során folytatott vitájának felvételét Orbán Viktorral a mintegy 2000-2500 fős közönség meg is vásárolhatta ezer forintért a helyszínen. Gyurcsányt a Magyar Demokratikus Charta kérte fel értékelő beszédére, ami állítólag MSZP vezetését meglepte.
A volt miniszterelnök főként saját teljesítményről beszélt. Szerinte történelmi léptékkel mérve Magyarország az utóbbi fél évezredének legsikeresebb évtizedét éli. Ez annak ellenére sikerült, hogy a „Fidesz szétverte a demokratikus intézményrendszert”, és az MSZP vetett véget annak, hogy véget vessenek parlamentben a háromhetenkénti ülésezés gyakorlatának.
Navracsics: megtámadták Mesterházyt
„Gyurcsány Ferenc a gyűlöletpolitizálás szimbóluma a magyar politikában, az MSZP pedig azáltal, hogy időről időre felsorakozik a volt miniszterelnök mögé, közösséget vállal ezzel a gyűlöletpolitikával – hangoztatta még az értékelő beszéd előtt Navracsics Tibor. A Fidesz frakcióvezetője szerint teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy Gyurcsány az, aki a szocialista pártot valójában irányítja. Beszéde pedig Mesterházy Attila „megtámadását” is jelenti.Gyurcsány hangsúlyozta, hogy 2006-ra világos lett, hogy a Medgyessy Péter által megkezdett száznapos program, az átfogó szociális kárpótlás álma fenntarthatatlan. „Az 1500 milliárd forintos költséget nem az ország teljesítménye, hanem a felvett hitelek finanszírozták” – mondta az egykori pártelnök. A hiány feléért szerinte Medgyessy-kabinet, harmadáért, az Orbán-kormány a felelős, a hatodáért magára vállalta a felelősséget.
„Azt ajánlom a Fidesznek, hogy mindenhova plakátolják ki: jobban élünk, mint nyolc éve” – hangoztatta Gyurcsány. Az eredmények között felsorolta az autópálya-építéseket, a Duna-hidakat, vagy a sokak által felesleges beruházásnak ítélt köröshegyi völgyhidat, illetve azt, hogy „a nyugdíjak harmadukkal, a fizetések negyedükkel érnek többet”.
A reformok megrekedését főként a Fideszre hárította, mivel az áthatolhatatlan társadalmi ellenállást szított 2008-ra. A maga felelősségének annyit ismert el, hogy „rosszul mértem fel erőinket”. Türelmetlen voltam, azt hittem, hogy akaratunk és igazságunk önmagában is elég lesz a sikerhez” – mondta Gyurcsány. Sajnálta, hogy nem vette észre a különbséget a választópolgárok tapintható reformszándéka és hiányos reformképessége között.
A Táncsics Alapítvány elnöke elmondta, hogy a reformpolitikára nagy csapást jelentett a népszavazás, majd a gazdasági válság. Szerinte lemondásával ő kényszerítette ki a kormányfőváltást, aminek hála végre lehetett hajtani a költségcsökkentő megszorításokat. Kiemelte a „tisztességes, és jó ember” Bajnai Gordon válságkezelő kormányzását, és megdicsérte Lendvai Ildikó pártelnöki munkáját. Mesterházy Attiláról nem beszélt, de arra kérte „a bizonytalanokat, a csüggedőket és a demokratákat”, hogy támogassák a kormányfő-jelölt vezette MSZP-t.
A Fideszt azzal vádolta, hogy 2002 óta nyílt, uszító háborúskodást folytatott. Gyurcsány szerint Fidesz elnökének nincs programja, így ha kormányra kerül hazugságban születik kabinetje. „Orbán Viktor attól nem válik demokratává, hogy van nála szélsőségesebb erő” – hangoztatta Gyurcsány, aki szerint a Fidesz szavazói nem szélsőségesek, a párt viszont igen. Kifogásolta, azt is, hogy a tévészékház ostroma után a Fidesz a rendbontók mellé állt.
Aggodalmát fejezte ki, hogy három párti parlament lesz, így a demokratákat csak egyetlen párt képviseli majd. „Szeretlek benneteket” – köszönte meg a „nemzeti progresszió útját támogató” közönségének.
-->
