Komorowski a befutó
Szoros versenyben győzte le a Polgári Platform (PO) jelöltje, Bronislaw Komorowski a Jog és Igazságosság (PiS) színeiben induló Jaroslaw Kaczynskit a lengyel államfőválasztáson. A vasárnapi második forduló során előbbi a szavazatok 52,7, utóbbi 47,3 százalékát szerezte meg. Az eredmény a jelek szerint nemcsak Donald Tusknak, a PO kormányfőjének okozott nagy örömöt, de Brüsszel, Berlin és a piacok részéről is szinte hallható volt a fellélegzés.
Brüsszel „álomjelöltje” került a lengyel államfői székbe – kommentálta az eredményt az EUobserver. Az arisztokrata származású, eredeti foglalkozására nézve történész Komorowski győzelmétől a lengyel EU-integráció intenzív továbbvitelét, valamint a Berlinhez és Moszkvához fűződő viszony további javulását várják. Komorowski Tuskkal együtt az euróbevezetés szorgalmazója, és saját elmondása szerint azt szeretné, ha országa öt éven belül bevezethetné a közös uniós fizetőeszközt. Az afganisztáni lengyel bevetés 2012-es befejezésével kapcsolatban szintén egyetértés van a miniszterelnök és a megválasztott államfő között.
Tusknak ezenfelül az is könynyebbséget jelent majd, hogy az államháztartás rendbetételénél nem kell folyamatosan az elnöki vétótól tartania, ha az államfő esetleg szociálisan elviselhetetlennek talál egy-egy megszorítást. Az áprilisi repülőszerencsétlenségben elhunyt Lech Kaczynski hivatali ideje alatt ez folyamatos konfliktusforrás volt a kabinet és az államfő között. A szociális érzékenység egyébként Lech Kaczynski ikertestvére, a választáson alul maradt Jaroslaw számára is kiemelt jelentőségű. Olyannyira, hogy ezen a címen a konzervatív-jobboldali PiS és a kommunisták szinte közös platformra kerültek a liberális piacgazdaság hívének számító PO jelöltjével szemben – mutat rá a The Economist. Egyes elemzők szerint a választási győzelem veszélyes is lehet a PO egységére nézve, mivel a közös külső ellenfél kiiktatásával felerősödhet a párton belüli rivalizálás.
Az elnök jogkörei
A magyar államfőtől eltérően a lengyel köztársasági elnöknek jogában áll saját törvényjavaslattal előállni. Ezenfelül módja van a parlament által elfogadott jogszabályok megvétózására is, és ez csak a képviselők háromötödének szavazatával írható fölül. Ezenkívül a lengyel államfőnek igen nagy beleszólása van az ország kül- és biztonságpolitikájába, egy nemrég hozott alkotmánybírósági döntés ugyanakkor egyértelműen a kormányfő és a kabinet meghatározó szerepe mellett foglalt állást. VG
