Pokorni Zoltán: Politikai mészárlás - vezetőcserék 2002-2010

Már a kampányidőszakban hallhattuk a jobboldali ígéreteket arról, hogy leváltják majd azokat a vezetőket, akiket – a Fidesz véleménye szerint – a szocialisták érdemtelenül helyeztek a pozíciójukba. A valódi cselekvés időszakában ezek a mondatok sokat finomodtak. Mára a legtöbb csere kapcsán a kormány is csak ritkán beszél a leváltottak hibáiról, vélt vagy valós politikai kötődésükről, sokkal inkább azt hangsúlyozza ki, milyen jó munkát vár az utódoktól. Ráadásul sok vezetőnek meghagyja a lehetőséget, hogy saját akaratából, maga mondjon le, vagy közös megegyezéssel távozzon – azonban az előzmények ismeretében nem különösebben merész az a vélekedés, hogy az érintettek valószínűleg egyébként sem maradhattak volna a pozíciójukban.

A leváltások indokai és indoklásai nem túl változatosak. Nagyon sok, személycseréről szóló bejelentés nem indokol, mindöszsze közli a váltás tényét. Azok esetében, akik önként távoztak, a leggyakoribb magyarázat az: úgy tisztességes, ha az új kormány maga választhatja ki, kikkel tud a legjobban együttműködni.

A frissen kinevezett vezetők között vannak ismert és új arcok egyaránt – miként magában a kormányban is. Néhányan már az első Orbán-kabinet idején is a jelenlegihez hasonló feladatot láttak el, s most csupán visszatérnek régi irodájukba. Rajtuk kívül vannak olyanok is, akik az elmúlt éveket a magánszférában töltötték, közel a Fideszhez, a jobboldali érdekeltségekhez vagy a jelenlegi munkahelyükön, csak éppen a hierarchia alacsonyabb pontján.

A vezetői garnitúra teljes cseréje az állami tulajdonú vállalatok élén nem szokatlan egy-egy kormányváltást követően. Az államot ugyanis az általa tulajdonolt cégeken keresztül tudja céljai, elképzelései szerint működtetni egy-egy kabinet, nem meglepő tehát a korábbi kormány által kinevezett, kulcspozíciójú vezetők leváltása – mondta el a Világgazdaság kérdésére Sárközy Tamás. Mindennek semmiféle jogi akadálya nincs – tette hozzá.

Az azonnali frissítés egyébként az elmúlt húsz évben vált gyakorlattá Magyarországon, 1998-ban hangzott el Orbán Viktor elhíresült mondata: „…a telefonkönyveket ki lehet dobni”. Ám az első Orbán-kormány után az általuk a székekbe ültetettek jó része is a leváltottak sorsára jutott.
Ugyanis a 2002-es választásokat megelőzően a még ellenzékben lévő szocialisták elégedetlenségüknek adtak hangot: mind az állami tulajdonú vállalatok vezetését, mind az üzletmenetet kifogásolták. Az újonnan felálló kormány azután pillanatok alatt döntött: nem maradt meg pozíciójában sem a Magyar Fejlesztési Bank, sem a Szerencsejáték Zrt., sem a Hungexpo vezére, de felállították székeikből az Állami Vagyonkezelő és Privatizációs Rt. vezetőit is. Az MSZP egyik ideológusa akkoriban úgy magyarázta a történéseket, hogy „addig nem lehet támadni, amíg nem állt fel a hadsereg” – írta 2002-ben az fn.hu. Döntéseit a kabinet szakmai szempontokra hivatkozva hozta meg – hangzott nyolc évvel ezelőtt az indoklás.

Sárközy Tamás, Jogász: „A különböző felügyeletek munkatársai mind köztisztviselők, így – például a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete esetében is – rájuk a 1992. évi XXIII. törvény rendelkezései vonatkoznak. E szerint a közszolgálati jogviszonyt az Országgyűlés, a kormány, a költségvetési fejezetet irányító szerv vezetője és a közigazgatási szerv vezetője felmentéssel megszüntetheti. Ilyenkor a felmentési idő legalább kettő, legfeljebb nyolc hónap. A vállalatokra – például a Magyar Postára is – a társasági törvény paragrafusai az irányadók. Ezek alapján a társaságok élén álló vezetők megbízatását a közgyűlés bármikor azonnali hatállyal visszavonhatja.”

Sárközy Tamás, Jogász: „A különböző felügyeletek munkatársai mind köztisztviselők, így – például a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete esetében is – rájuk a 1992. évi XXIII. törvény rendelkezései vonatkoznak. E szerint a közszolgálati jogviszonyt az Országgyűlés, a kormány, a költségvetési fejezetet irányító szerv vezetője és a közigazgatási szerv vezetője felmentéssel megszüntetheti. Ilyenkor a felmentési idő legalább kettő, legfeljebb nyolc hónap. A vállalatokra – például a Magyar Postára is – a társasági törvény paragrafusai az irányadók. Ezek alapján a társaságok élén álló vezetők megbízatását a közgyűlés bármikor azonnali hatállyal visszavonhatja.” Ők mondták (2002) Forrás: VG-gyűjtés, http://www.mno.hu/portal/80274 (2002. május 28.)

Kövér László: Politikai tisztogatás az egész államigazgatásban, politikai megrendelésre törvénytelenségeket elkövető rendőrség, támadások a jogállam alapintézményei és a közszolgálati médiumok, valamint az írott sajtó függetlensége ellen. (...) Úgy is fogalmazhatnék, hogy ami manapság velünk történik, az – egy az ötvenes évekbeli bugyuta film címével élve – a selejt bosszúja. (Kövér László napirend előtti felszólalása a parlamentben, 2002. július 9. Forrás: parlament.hu)

Pokorni Zoltán: A magyar közigazgatás Szent Bertalan-éjszakáját éljük. Minden képzeletet felülmúl az a mód, ahogy az ÁPV Rt. teljes vezérkarát egy frissen kinyomtatott Magyar Közlöny példányát lobogtatva zavarták el a mai napon, benne a leváltásukról szóló, tegnap hozott új törvénnyel. -->