Történelmi brit–francia paktum
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA költségvetési kiadáscsökkentés és a nagyobb nemzetbiztonság szándéka motiválja azt a két – egyöntetű szakértői vélemény szerint példa nélküli – együttműködési megállapodást, amelyet Nicolas Sarkozy francia elnök és David Cameron brit kormányfő tegnap írt alá Londonban.
Az egyik szerint a két ország 2014-től ötven éven át laboratóriumi körülmények között közösen teszteli atomrobbanófejeit és vizsgálja a nukleáris anyagok működését. A másik alapján öt-ötezer fős egységekkel egyesített, bármikor és bárhol bevethető expedíciós haderőt hoznak létre közös parancsnok irányításával, s Franciaországnak és Nagy-Britanniának egyaránt vétójoga lesz mindegyik műveletre. Mindkét fél használhatja a másik szállító eszközeit, így a franciák igénybe vehetik a levegőben is tankolni képes brit A400M repülőgép szolgáltatásait.
A felek ezekkel a megállapodásokkal hosszú távra biztosítani kívánják nukleáris arzenáljuk megbízhatóságát és biztonságát, egyidejűleg tiszteletben tartják egymás nukleáris elrettentő erejének függetlenségét, és ami a költségvetési megszorítások idején különösen fontos, jelentős katonai kiadásoktól mentesülnek – vélik az elemzők. Az Észak-atlanti Szövetség (NATO) már régóta szorgalmazza a haderőkapacitás-megosztást, a földrajzilag nem kötött, rugalmas reagáló egységek kialakítását.
A mostani londoni brit–francia csúcsra két héttel azután került sor, hogy David Cameron kormánya hivatalba lépése után röviddel bejelentette a szigetország katonai büdzséjének nyolcszázalékos csökkentését a következő öt évben. Az előzetes becslések szerint a britek négy év alatt 750 millió fontot takarítanak meg csak a Trident rakétarendszerben a robbanófejek számának csökkentésével. Brit részről ugyanakkor azt is hangoztatják, „nem osztjuk meg nukleáris titkainkat a franciákkal”.
A francia védelmi célokra biztosított költségvetési források gyorsan csökkentek az elmúlt tíz évben. Ráadásul Párizs ezzel az együttműködéssel „feladja” azt a hosszú éveken át hangoztatott elvét, hogy a nukleáris arzenálhoz kapcsolódó politika kizárólag nemzeti hatáskörbe tartozik, és nem akar közvetlenül részt venni a NATO katonai szervezetében.
