"Olyan ez az alkotmány, mint a Nemzeti Színház épülete. Semmi köze a modern színházépítészethez, eklektikus, dagályos, amelyet az építész-szakma egyhangú tiltakozása ellenére, hatalmi szóval erőltettek át. Ám ettől még lehetne benne jó színházat játszani, ha van jó színész, jó darab és jó rendező" - mondja Sólyom László a Heti Válasznak.
A volt köztársasági elnök szerint valódi bajok vannak az új alkotmánnyal, amelyek annak mérlegét "menthetetlenül negatívra fordítják".
Ilyen súlyos visszalépésnek látja az Alkotmánybíróság hatáskörének korlátozását, mely Sólyom szerint tettre váltotta a politikában pártfüggetlenül meglévő, a politikát a jog fölé helyező felfogást. "Fájdalmas cinizmus, ahogy ezt a védhetetlen korlátozást megörökítették az alkotmányban, egy látszólagos, a mi nemzedékünk számára sohanapján teljesülő feloldással" - fogalmaz Sólyom. Az elfogadhatatlan változások közé sorolja azt az utolsó pillanatban benyújtott módosítást is, amellyel a bírák szolgálati idejét megkurtították. "Indokolás nincs - hacsak nem a jobboldali sajtónak a "kommunista bírók eltávolítását" követelő demagóg támadása, amely az indítványt megelőzte."
A lap érdeklődésére, hogy ebben nincs-e mégis szemernyi igazság, a volt köztársasági elnök úgy válaszol: "2009 áprilisában köztársasági elnökként kiálltam a bíróság és az ügyészség függetlensége és pártatlansága mellett, amikor az akkori miniszterelnök jobboldali elfogultsággal vádolta őket. Most csak arra emlékeztethetek, hogy a bírák kétharmadát már a rendszerváltás után nevezték ki, a nyolcvanas években pedig legjobb tanítványaim mentek bírónak, mert ezt tartották a legfüggetlenebb jogászi hivatásnak. De itt az eljárással van a legnagyobb baj. Az utolsó másodpercben, a bírói kar tudta nélkül, egyéni képviselői javaslattal durván beavatkozni egy önálló hatalmi ág szerkezetébe - tisztességtelen."
Sólyom László már korábban is bírálta az új alkotmánytervezetet, mondván az súlyos visszalépés a jelenlegihez képest. Tavaly novemberben a volt AB-elnök az alkotmányossági kontroll erőszakos elnyomásáról és az alkotmányozási kényszer hiányáról beszélt egy konferencián.
A volt államfő tavaly decemberben arról beszélt, hogy fennáll annak veszélye, hogy Magyarország "letér az európai útról".
Idén márciusban pedig idén márciusban ismét kiállt az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítése ellen, valamint védelmébe vette a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának megszűnésre ítél pozícióját is.
- A bírók (és a legújabb módosítók szerint az ügyészek - kivéve Polt Péter legfőbb ügyészt, aki idén lesz 56 éves, kilenc évre szóló kinevezése lejártakor már 64 éves lenne. A legfőbb ügyész megválasztásáról szóló törvény ugyanakkor úgy rendelkezik, hogy amennyiben nincs kétharmados támogatása az új jelöltnek a hivatlaban levő legfőbb ügyész mandátuma automatiksan meghosszabbodik.) 70 éves korhatárát leszállítják 62 évre
- megszűnik a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának posztja, csak egy ombudsman marad, két helyettessel
- A bírók (és a legújabb módosítók szerint az ügyészek - kivéve Polt Péter legfőbb ügyészt, aki idén lesz 56 éves, kilenc évre szóló kinevezése lejártakor már 64 éves lenne. A legfőbb ügyész megválasztásáról szóló törvény ugyanakkor úgy rendelkezik, hogy amennyiben nincs kétharmados támogatása az új jelöltnek a hivatlaban levő legfőbb ügyész mandátuma automatiksan meghosszabbodik.) 70 éves korhatárát leszállítják 62 évre
- megszűnik a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának posztja, csak egy ombudsman marad, két helyettessel -->
