Gyengének tartják Merkelt

Minden idők legrosszabb értékelését volt kénytelen zsebre vágni Merkel kancellár a Capital gazdasági folyóirat megbízásából rendszeresen végzett felmérés legutóbbi eredményei kapcsán. A héten közzétett számok szerint a felmérésben részt vett 520 gazdasági és politikai vezető 58 százaléka tartja gyenge vezetőnek a kormányfőt. Megbízhatóság és rátermettség szempontjából is rosszabbul ítélik meg a teljesítményét, mint korábban.

A kancellár értékelése azonban még ezzel együtt is lényegesen jobb a kormány egészénél. A megkérdezettek 77 százaléka elégedetlen a kabinet teljesítményével, 78 százalék pedig kifejezetten gyengének tartja azt.

A fenti számok még lehangolóbbnak tűnnek, ha összevetjük őket a fél évvel korábbi eredményekkel. Tavaly decemberben a válaszadók 61 százaléka ítélte csupán gyengének a kormány teljesítményét, miközben akkor még 54 százalék vélte úgy, hogy Merkel rátermett vezető. Különösen bizarr, hogy a kabinet lepontozása mellett az általános gazdasági helyzetet a válaszadók 90 százaléka jónak vagy nagyon jónak tartja.

Az Allensbach Intézet által kivitelezett felmérés egyéb számai azt sugallják, hogy a megítélés látványos leromlása mögött a kormány atomenergia-ellenes fordulata áll. A német elit 80 százaléka szerint ártott a kormány szavahihetőségének az atomenergiából 2022-ig történő gyors kiszállásról szóló döntés, 60 százalék szerint pedig egyszerűen rossz döntés volt. A cégvezetők háromnegyede szerint az áramárak emelkedésére lehet számítani a lépés következtében.

Ronthatja a kormány szavahihetőségét az az újabb éles fordulat, amely az adópolitika terén várható. A Financial Times Deutschland szerint Merkel adócsökkentésre vonatkozó ígéretet tett a koalíciós partner FDP elnökének, Philipp Röslernek. Az üzleti lap úgy tudja, hogy az erről szóló kormánydöntés még a törvényhozás nyári szünete előtt megszületik, és a bevezetésre a 2013-as választások előtt sor kerülhet. A kancellár alig egy éve még úgy fogalmazott: „belátható időn belül nem megvalósítható” az adócsökkentés.

Az elképzelés szerint a kedvezmény a középosztály azon részének kedvezne, amelyiket aránytalanul sújtják a progreszszíven emelkedő jövedelemadó-kulcsok. Ez akár eurómilliárdos kiesést jelentene a költségvetés számára.

A liberális politikusok meglehetősen magabiztosnak tűnnek a kérdés kapcsán, jóllehet Wolfgang Schäuble konzervatív pénzügyminiszter ellenkezésével még számolni lehet. Rösler és az FDP más vezető politikusai azonban már napokkal ezelőtt újfent elkezdték hangoztatni adócsökkentési követeléseiket. Ezt pedig csak a CDU–CSU hallgatólagos jóváhagyásával tehetik, ha el akarják kerülni az újabb arcvesztés veszélyét. Egy akadállyal azonban mindenképpen számolniuk kell a koalíciós partnereknek: a törvényjavaslatot a Bundestag mellett a tartományok képviselőiből álló Bundesratnak is jóvá kell hagynia. Itt azonban a hiányzó kormánytöbbség miatt ez csak az ellenzéki zöldek és szociáldemokraták támogatásával lehetséges.

A bizottság szerint az áprilisban Brüsszelbe küldött német nemzeti reformprogram a gazdaság jelenlegi jó állapota ellenére „a középtávú kihívások fényében nem kellően ambiciózus”. A kifogások között szerepel a munkaerő-piaci szabályozás nehézkessége, a magas adók hátráltató hatása, illetve a nők hátrányos gazdasági helyzete is. Ezenfelül az uniós tisztviselők szerint az egy éve elfogadott költségvetési megszorító csomagban is túl sok a bizonytalan pont.

A bizottság szerint az áprilisban Brüsszelbe küldött német nemzeti reformprogram a gazdaság jelenlegi jó állapota ellenére „a középtávú kihívások fényében nem kellően ambiciózus”. A kifogások között szerepel a munkaerő-piaci szabályozás nehézkessége, a magas adók hátráltató hatása, illetve a nők hátrányos gazdasági helyzete is. Ezenfelül az uniós tisztviselők szerint az egy éve elfogadott költségvetési megszorító csomagban is túl sok a bizonytalan pont. -->