Sikeres csúcs a horvátoknak
Az előzetes értesüléseknek megfelelően az Európai Parlament (EP) plenáris ülése tegnap elhalasztotta az európai gazdasági kormányzás megerősítését célzó hatos jogszabálycsomagról szóló végszavazást, így nem fejeződhetett be az első olvasat a képviselő-testületben. Ez egyben azt jelenti, hogy a magyar elnökség tervei ellenére mégsem sikerül június vége előtt lezárni a jogalkotást a jogszabálycsomagról. Az EP a végszavazás elhalasztásával azt kívánja elérni, hogy a ma kezdődő kétnapos EU-csúcson az állam- és kormányfők tovább finomítsák álláspontjukat a vitás kérdésekben. A legfőbb vita az úgynevezett fordított többségi szavazás alkalmazását övezi. A két fél abban nem tud megegyezni, hogy amennyiben az Európai Bizottság megállapítja, hogy egy adott tagország túl laza költségvetési politikát folytat, akkor a preventív szankciókat egyenes vagy fordított minősített többséggel fogadják el. Az EP azt szeretné elérni, hogy ne a szankcionálás elfogadásához, hanem ellenkezőleg, annak elutasításhoz, az érintett tagállam felmentéséhez legyen szükség minősített többségre a tagállami kormányokat képviselő tanácsban.
Az EU-csúcs a hatos jogszabálycsomagon kívül egy másik, a gazdasági válságra válaszul kidolgozott intézkedéscsomaggal is foglalkozik. Az állam- és kormányfők várhatóan áldásukat adják a tagországok gazdaságpolitikájának ellenőrzését, öszszehangolását célzó első európai szemeszter lezárására. Ennek keretében elfogadják a gazdasági és foglalkoztatáspolitikai országspecifikus ajánlásokat. Az Európai Bizottság által kidolgozott, illetve az illetékes miniszteri tanácsok révén módosított ajánlások az egyes tagállamokra lebontva határozzák meg a következő hónapokra a szükséges gazdaságpolitikai teendőket.
Horvátországgal kapcsolatban a csúcstalálkozón várhatóan az állam- és kormányfők felkérik a magyar elnökséget, hogy fejezze be a még nyitott négy fejezetben a csatlakozási tárgyalásokat június 30-ig. Az EU-csúcs végén elfogadandó záródokumentum, az úgynevezett következtetések tervezetében az szerepel, hogy Horvátország teljesítményének és az Európai Bizottság pozitív értékelésének fényében a tárgyalásokat június végéig le lehet zárni. Ezzel teljesülhet az elnökség egyik prioritása, miszerint mandátuma ideje alatt lezárulnak a horvát csatlakozási tárgyalások. A tárgyalások június végi befejeződésével akár már az év vége előtt alá is lehet írni a csatlakozási szerződést Horvátországgal.
Arról azonban még várhatóan vita lesz a csúcson, hogy Hollandia kérésének megfelelően kivessenek-e úgynevezett monitoringrendszert Horvátországra a csatlakozás után. Hága azt szeretné elérni, a tagság kezdetétől egészen a schengeni belépésig ellenőrizzék, hogy Zágráb megfelelően hajtja-e végre az igazságügyek terén vállalt kötelezettségeit. Hasonló rendszert már bevezetett az EU Románia és Bulgária esetében.
A csúcstalálkozó emellett kiemelten foglalkozik majd a belső határellenőrzést megszüntető schengeni övezet, illetve az uniós menekültügyi és migrációs rendszer reformjával is. Az állam- és kormányfők megvitatják az észak-afrikai helyzetre válaszul kidolgozott európai bizottsági javaslatot, amely megkönynyítené a schengeni tagállamok dolgát a határellenőrzés ideiglenes visszaállítására rendkívüli körülmények, például az illegális bevándorlók jelentősebb hullámának kezelése esetén. Szintén megtárgyalják azt a brüsszeli tervezetet, miszerint az EU-tagállamok a jövőben a jelenleginél könnyebben állíthatják vissza a vízumkötelezettséget harmadik országokkal szemben. Továbbá foglalkoznak a közös menekültügyi rendszer 2012-re történő megvalósításának kérdésével is. A csúcs előestéjén a tanács, az EP és az Európai Bizottság képviselői megállapodtak abban, hogy a közös határőrizeti ügynökség, a Frontex saját eszközöket (például helikopterek, vízi járművek) vásárolhasson vagy bérelhessen műveleteihez, és így csökkenjen a függése az eszközöket eddig biztosító tagállamoktól.
Hatos jogszabálycsomag
A gazdasági integráció alapkövének tekintett hatos jogszabálycsomagot a tagországok az euróövezeti válsághelyzetek elkerülésére dolgozzák ki. Arról már megegyezés született, hogy a GDP 0,5 százalékát kitevő bírsággal sújtható egy tagállam, ha hamis statisztikákat szolgáltat. Arról is egyezség született már, hogy ha egy tagállam nem teszi meg a megfelelő lépéseket a makrogazdasági egyensúlytalansá-gok orvoslására, akkor a GDP 0,1 százalékát kitevő, kamatozó letétet lehetne kivetni rá.
A csatlakozási tárgyalásokat 2005 októberében megkezdő volt jugoszláv tagköztársaság 35 tárgyalási fejezetéből már csak négy maradt nyitva, amelyet június 30-ig várhatóan lezárnak. A csatlakozási szerződést az év vége előtt aláírhatják. Brüsszeli értékelés szerint déli szomszédunk 2013-ban lehet az EU teljes jogú tagja, ám Romániához és Bulgáriához hasonlóan monitoring alá vethetik.
Görög válság
A görög adósságválság hivatalosan nem szerepel a csúcs napirendjén, azonban a tagországok vezetői minden bizonnyal tárgyalnak Athén megmentésének lehetséges módozatairól is. Az eurózóna pénzügyminiszterei július 3-án döntenek arról, hogy Görögország megkapja-e a 110 milliárd eurós EU–IMF-csomag 12 milliárd eurós esedékes részletét. Ehhez az athéni parlamentnek még el kell fogadnia az újabb megszorításokat.
Schengen reformja
Az Észak-Afrikából az év eleje óta tartó krízishelyzet nyomán érkező menekülthullámra adott válaszként az Európai Bizottság a belső határellenőrzés visszaállításának megkönnyítését javasolja. Az állam- és kormányfők a közös menekültügyi rendszer 2012-ig történő megvalósításáról is tárgyalnak.
Új EKB-elnök
A csúcs várhatóan kinevezi Mario Draghit az Európai Központi Bank élére, aki az októberben távozó Jean-Claude Trichet-t váltja a poszton.
További részletek az 5. oldalon-->
