Czomba Sándor hangsúlyozta: a javaslat célja a szakképzési intézményrendszer és a térségi integrált szakképző központ (tiszk) rendszerének átlátható és költség-hatékony működtetése, valamint a szakképzés szerepének erősítése a társadalmi felzárkózásban, a hátrányos helyzetű fiatalok képzésben tartásában, annak érdekében, hogy szakképzett munkavállalóként lépjenek be a munkaerő-piacra.
A bizottság a kormánypárti képviselők 12 igen, és az ellenzékiek 4 tartózkodó szavazata mellett általános vitára alkalmasnak találta a szakképzésről szóló törvényjavaslatot.
Czomba Sándor a javaslat kapcsán kiemelte, hogy az iskolarendszerű szakképzésben az első szakképesítés megszerzése ingyenes. Elmondta, prioritás a duális szakképzés általánossá tétele, az, hogy a képesítések ismét közeledjenek a gazdaság valós igényeihez, mivel önmagában a tiszk-es, vagy iskolai tanműhelyek nem alkalmasak erre. Ennek megvalósítása érdekében elsősorban a magyar kis- és közepes vállalkozásokat (kkv-ket) szeretnék a jelenleginél nagyobb mértékben bevonni a szakképzésbe.
Az államtitkár szólt arról is, hogy kiterjesztik, átalakítják a tanulószerződések rendszerét, és változik a vizsgáztatás is. Átalakul az Országos Képzési Jegyzék (OKJ), amely mostanra több mint 400 szakképesítést, a leágazásokkal együtt pedig több mint ezer szakmát tartalmaz; ezen is szeretnének változtatni a kamara közreműködésével - mondta Czomba Sándor.
A pedagógus elbocsátásokra reagálva elmondta: a rendszer átalakítása - vagyis, hogy a hiányszakmákban bővítik, azokban a szakmákban pedig, ahol túlképzés van, visszafogják a képzés lehetőségét - "járhat adott esetben a pedagógusok tekintetében átrendeződéssel", de az elbocsátás nem a rendszer átalakításából adódik, hanem elsősorban a demográfiai helyzet miatt, mivel évről évre csökken a középfokú oktatásba belépők száma.
