Adam LeBor a vezető konzervatív brit napilap online kiadásán megjelent írásában felidézi Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi utcai inzultálását, a budapesti Wallenberg-emlékmű meggyalázását, valamint az egri városházán Székhelyi József színművésszel kapcsolatban elhangzottakat.
Kovács András, a Közép-Európai Egyetem (CEU) professzora azt mondta a The Timesnak, hogy a Jobbik felemelkedése is hozzájárult a gyűlöletbeszéd legitimálásához. A szakértő szerint az eddig rejtetten antiszemita beállítottságúak is immár nyíltabban vallják e nézeteiket, látván, hogy a politikai elit képviselői is nyíltan hangot adnak olyan nézeteknek, amelyeket ők maguk sem mertek korábban kifejezésre juttatni.
A CEU professzora szerint az antiszemitizmus erősödése az oktatási rendszer kudarca is. A kommunizmus idején az előítéletesség nyílt kifejezésre juttatása tilos volt, ám a régi rendszer összeomlásával sok tabu is megdőlt, és a tanárok nem tudták, hogyan kezeljék Magyarország szövetségét a náci Németországgal, és szerepét a holokausztban.
Paradox módon ugyanakkor az antiszemitizmus feléledésével párhuzamosan a zsidó kultúra is reneszánszát éli Magyarországon - írja LeBor, megemlítve a budapesti zsidó nyári fesztivált, amely látogatók ezreit vonzza.
A L''Express francia politikai hetilap honlapján Hogyan rehabilitálja Magyarország Hitler egyik szövetségesét címmel közölt riportot, amely szerint a jobboldal is csatlakozik Horthy Miklós kultuszához, akit a szélsőjobboldal mindig is hősnek tekintett.
"El tudjuk képzelni hogy a (francia jobbközép) UMP politikusai Pétain marsall szobrát avatják? Pedig valami ilyesmi történik Magyarországon, ahol a hatalmon lévő jobboldal támogatja annak a Horthy Miklósnak a rehabilitációját, aki Adolf Hitler szövetségese volt" - hangsúlyozza a tudósítás, megemlítve, hogy a csókakői mellszobrot szombaton a fideszes polgármester avatta fel, valamint, hogy az utóbbi időben három településen neveztek el parkot Horthyról vagy avattak tiszteletére szobrot, emléktáblát.
