Közélet

Kényszernyugdíj: hazugságra kötelezi a kormány az igazgatókat

Hiába ezért kényszerülnek rá, nem hivatkozhatnak a közszférában dolgozók kötelező nyugdíjazásról szóló kormányhatározatra idős dolgozóik elbocsátásakor az Emberi Erőforrások Minisztériumához tartozó intézményvezetők. Erre egy, lapunk birtokába jutott levélben utasította őket a tárca közigazgatási államtitkára.

A Világgazdaság birtokába jutott, Lengyel Györgyi aláírásával pénteken kiküldött levél az állami egészségügyi, az oktatási és a szociális intézmények fenntartóit, illetve a hozzájuk tartozó kórházak, rendelők, iskolák, idős- és gyermekotthonok vezetőit tájékoztatja a nyugdíjazással kapcsolatos eljárásrendről.

E szerint júliustól hivatalból mindazoknak szüneteltetni fogják a nyugdíját, akik bár nyugdíjjogosultak, az év közepét követően is szeretnének dolgozni. Az öregségi ellátást az illető számára csak akkor folyósítják újból, ha az érintett igazolja munkaviszonyának megszűnését. Az államtitkári útmutató szerint április 30-ig kell bejelenteni a nyugdíjfolyósítónak, ha valaki nyugdíjasként a közszférában dolgozik.

A közalkalmazottak felmentésének egyedi munkáltatói intézkedésen kell alapulnia, és azt „okszerű indoklással” kell ellátni. Abban azonban „kifejezetten kerülni kell” a kormányhatározatra való „tételes vagy tartalmi hivatkozásokat”, az EMMI közigazgatási államtitkárának véleménye szerint ugyanis a dolgozók felmentése nem közvetlenül a kormányhatározaton alapul. „A felmentés indokaként kizárólag a közalkalmazott nyugdíjazásának tényét kell megjelölni” – áll az intézményvezetőknek kiadott ukázban.

Az intézményvezetőket ezzel konkrétan hazugságra kötelezi a tárca, hiszen maga az államtitkár fogalmaz ekként: a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerint nem szűnik meg automatikusan a nyugdíjkorúak jogviszonya, ugyanakkor a közszférában dolgozók kényszernyugdíjazásáról szóló kormányhatározat megtiltja, hogy költségvetési szerv nyugdíjkorú munkavállalót foglalkoztasson.

A kormány „kötőerővel rendelkező véleménye” alól a szaktárca szerint is lehet ugyan felmentést kérni, azzal kapcsolatban azonban olyan kitételeket jelöl meg, amelyek a gyakorlatban szinte kivitelezhetetlenné teszik, hogy azzal bárki is éljen.

Az érintetteket egyrészt haladéktalanul, de legkésőbb január 25-ig írásban tájékoztatniuk kell munkáltatóiknak arról, hogy 15 napon belül továbbfoglalkoztatási kérelmet nyújthatnak be hozzájuk. Az intézményvezetőknek ezt a kérelmet egyenesen a Magyarország Kormányához kell továbbítaniuk, az EMMI címére, elektronikusan és postai úton is. Mégpedig vezetői indoklással, valamint az érintett szakmai életútjának és szakmai munkájának rövid értékelésével ellátott támogatói javaslatukkal együtt.

Nevük elhallgatását kérő intézményvezetők az utasítást úgy értékelték lapunknak: ezzel egyértelművé vált, hogy a kényszernyugdíjazás alóli mentességgel a gyakorlatban nem lehet majd élni. Ez azonban azt is jelenti, hogy hiába tett rá ígéretet az Idősügyi Tanácsban a miniszterelnök, az olyan, jelentős szakemberhiánnyal küzdő ágazatokban sem tudják majd tovább foglalkoztatni a nyugdíjasokat, amilyen éppen az egészségügy, az oktatás vagy a szociális szféra. Nem beszélve arról, hogy ha még e rövid idő alatt mindent úgy tennének, ahogyan azt az EMMI előírja, a végső szót akkor is a kormány mondja ki minden egyes esetben.

A levél kiküldésével szinte egy időben Lázár János, a miniszterelnökséget vezető államtitkár az MTI-ének úgy nyilatkozott: Magyarországon ma az a realitás, hogy az orvostársadalom mentesüljön a kötelező nyugdíjazás alól, szerinte bizonyos orvosi szakmákban ez automatikus lesz. Ugyanakkor jelezte: a és a fizetés kérdését is meg kell oldani, mert a nyugdíjas korú orvosok nem kereshetnek kevesebbet jelenlegi jövedelmüknél.

Tilalmak és korlátozások

Az egészségügyi intézmények első emberei nem most először szembesültek azzal, hogy amióta az állam a tulajdonosuk, a közvéleményt élénken foglalkoztató kérdésekben pontosan megszabják számukra, mit és hogyan tehetnek. Tavaly például nem nyilatkozhattak érdemben a kórházadósságok felől esetlegesen érdeklődő újságíróknak. A Gyemszi a kíváncsiskodók lerázására javasolta a következő „kommunikációs panelt” írta elő a kórházvezetőknek: „A Semmelweis Terv alapvetésének megfelelően, amely szerint mindenkinek, bárhol is lakjon az ország területén, egyenlő eséllyel, azonos szintű egészségügyi ellátást kell kapni, a (kórház neve) Kórházban a betegek ellátása folyamatos, zavartalan, megbízható és biztonságos.”

 

-->

Lázár János kényszernyugdíj gyemszi Miniszterelnökség egészségügy
Kapcsolódó cikkek