Az alapjogi biztos egy civil szervezet indítványa alapján vizsgálta a médiatörvény eljárási bírságokkal kapcsolatos rendelkezését. A médiatörvény értelmében az eljárás akadályozása esetén a médiahatóság eljárási bírságot szabhat ki az ügyféllel, az eljárás egyéb résztvevőjével, illetve a tényállás tisztázása során közreműködésre kötelezett személlyel szemben, ha az eljárás során olyan magatartást tanúsít, amely az eljárás elhúzására, a valós tényállás feltárásának meghiúsítására irányul, vagy azt eredményezheti. Ismételt akadályozás esetén a médiahatóság a jogsértő vezető tisztségviselőjével szemben is köteles bírságot kiszabni, mérlegelési lehetősége pedig csak a bírság összegének meghatározására terjed ki - írta a hivatal a közleményben.
Szabó Máté rámutatott: az eljárási bírság funkciója az, hogy elősegítse az eljárás lefolytatását, szankcióval sújtsa, illetve ezzel megelőzze a további, rosszhiszemű akadályozást. A tisztességes eljáráshoz fűződő jog része a jogorvoslathoz való jog is. Nem egyeztethető össze a tisztességes eljáráshoz való joggal, végső fokon a jogállamiság elvével az, ha a törvényalkotó a hatósági eljárás hatékonysága érdekében kiszolgáltatottá teszi az ügyfelet, aki lényegében eszköztelenné válik a közhatalom fellépésével szemben - olvasható a közleményben.
Az ombudsman - mint írták - a vezető tisztségviselő kötelező bírságolását előíró szövegrésszel összefüggésben hangsúlyozta, "ellentétes az ártatlanság vélelmével, ha a jogszabály értelmében a hatóság nem vizsgálhatja a jogsértő magatartását és a vezető tisztségviselő felelősségének meglétét, vagy annak hiányát. A kötelező bírságolás esetében kiüresedik a jogorvoslathoz való jog is".
A közlemény szerint az ombudsman hatáskör hiányában nem indítványozhatta, azonban az Ab figyelmébe ajánlotta annak vizsgálatát is, hogy a médiatörvényben az eljárási bírsággal összefüggésben kialakított szabályozás összhangban áll-e a jogállamiság és a tisztességes eljárás követelményeivel.
A médiatörvény szabályai ugyanis nem utalnak arra, hogy eljárási bírság kiszabására csak az eljárás felróható akadályozása esetén kerülhet sor. E szabályozás önmagában, azaz a közigazgatási eljárásra vonatkozó általános szabályozástól függetlenül értelmezve lényegében objektív felelősségi rendszert eredményezhet - írták.
Szabó Máté az Ab figyelmébe ajánlotta annak vizsgálatát is, hogy a médiaszolgáltatási díjra vonatkozó szabályozás eleget tesz-e a tisztességes eljárás alkotmányos követelményének. A médiatörvény tartalmazza ugyan a médiaszolgáltatási díj megállapításának szempontjait, annak összegét azonban keretjelleggel sem határozza meg - olvasható a közleményben.
A beadványozó által felvetett további problémák kapcsán a biztos nem észlelt alkotmányossági aggályt. A kiegyensúlyozottság kötelezettségével összefüggésben az ombudsman rámutatott: nem sérti az önrendelkezési jogot és a szabad véleménynyilvánítás jogát az a körülmény, hogy nem csak a kifejezésre nem juttatott álláspont képviselője, hanem bármely néző vagy hallgató hatósági eljárást kezdeményezhet a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségének megsértése esetén. A kiegyensúlyozottság követelménye ugyanis a demokratikus közvélemény kialakulását szolgálja, így közérdek, nem pedig kizárólag az érintett személyiségi jogaihoz köthető kérdés - írta az ombudsman hivatala.
