A korábbi évekre vonatkozó listákból az látszik, hogy míg a szerződött partnerek száma két év alatt a duplájára, a szerződött bruttó összeg több mint két és félszeresére nőtt. Megalakítása évében a GYEMSZI bruttó 170 millió forintért szerződött külsős cégekkel, tavaly már a bruttó 454 millió forintot is meghaladta ez az összeg.
Tavalyelőtt a legnagyobb értékű megbízás bruttó 31,6 millió forintot ért, míg egy évvel később már 82,5 millió forintra rúgott. Igaz, míg az előbbi szerződés döntően tanácsadói és ellátórendszer-tervezői feladatokra, addig az utóbbi konkrét épület-felújítási munkálatokra szólt.
A megkötött szerződések között azonban korántsem az olyan kézzelfogható megbízások dominálnak, mint amilyen az épület-felújítás, a külső raktár kialakítása vagy az informatikai üzemeltetés. A 2011-es szerződések közül például az egyik szerint a szerződött partner feladata többek között „működési és gazdálkodási jövőkép és stratégia kialakítása a térségi feladatellátás vonatkozásában” az önkormányzati kórházak államosításához kapcsolódóan, bruttó 8,7 millió forintért. De az az évben megrendelt legdrágább, bruttó 31,6 millió forintot is azért fizette ki a GYEMSZI, hogy tanácsot és támogatást kapjon alapfunkciói és az intézmény-felügyeleti rendszer kialakításához, valamint az államosításhoz.
A volt önkormányzati kórházak átadás-átvételének előkészítéséhez és lebonyolításához tavaly és tavalyelőtt is két-két ügyvédi irodától kért segítséget a GYEMSZI, összesen csaknem bruttó 50 millió forintért. Sajátos módon a GYEMSZI gyógyszerfelügyelettel és a törzskönyvezéssel összefüggő „szakmai tudományos tanácsadói”, illetve „szakmai gyógyszerjogi tanácsadói” feladatokkal is megbízott külsős cégeket, összességében szintén több tízmillió forintért.
A 2012-ben megkötött szerződések közül mégis talán a „Hálózatkutatás eszközrendszerével egészségügyi fókuszterületek vizsgálata” tárgyú érdemel figyelmet (bruttó 9,9 millió forint), amelyről szerettük volna megtudni, milyen feladatot takar, ám lapzártánkig nem kaptunk rá választ.
Szócska Miklós és a hálózatkutatás
A Barabási-Albert László nevéhez fűződő hálózatkutatáshoz – amelynek nyomán megszületett a világháló, valamint a komplex anyagcsererendszerek és genetikai rendszerek szerkezetét leíró Barabási-Albert-modell – közismerten nagy reményeket fűz az egészségügy vezetése. Szócska Miklós már 2011-ben úgy nyilatkozott a Mandinernek, hogy „az egészségügyi rendszer szervezésének alapja a hálózatkutatás, amely megmutatja, hogy az egyes régióban a betegek az ellátásokat hol veszik igénybe, milyen átjárással.”