BUX 43,528.08
+1.15%
BUMIX 3,814.2
+0.49%
CETOP20 1,856.7
-0.27%
OTP 9,212
+2.63%
KPACK 3,100
0.00%
+3.06%
+1.90%
+1.16%
+0.98%
ZWACK 17,250
-1.43%
0.00%
ANY 1,560
0.00%
RABA 1,125
-0.44%
-1.42%
+0.31%
0.00%
-1.42%
-1.31%
+2.89%
0.00%
0.00%
-0.06%
OTT1 149.2
0.00%
+3.21%
MOL 2,916
+1.04%
+0.39%
ALTEO 3,020
+2.37%
0.00%
+0.78%
0.00%
0.00%
+0.26%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.74%
+1.65%
0.00%
SunDell 45,600
0.00%
+3.42%
-0.41%
-1.96%
0.00%
+1.13%
+4.63%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
0.00%
-1.40%
NAP 1,200
+0.84%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Közélet

Jöhet-e újabb bankrobbantás?

A biztonsági kamerák felvételei alapján korábban, a Váci úton egy bank kirakatát törhette be az az ember, aki hétfőn hajnalban a Lehel úton robbantott egy bankfióknál. A robbantás indítéka még vitatott, de egyre valószínűbb, hogy a tettes extrém gyűlöletet táplál a bankokkal szemben. A lehetséges elkövető bűnügyi profilját kriminológus segítségével vázolták fel.

Az elsődleges vizsgálatok befejeződtek, a rendőrség tudja, milyen robbanóanyagot használhatott a tettes. Nyomozati érdekekre hivatkozva egyelőre sem a robbanószer anyagát nem hozzák nyilvánosságra, sem azt, hogy a tettes miképpen hozta működésbe a pokolgépet. A nyomozók a bank biztonsági kamerái és a környéken működő térfigyelő kamerák felvételei alapján próbálják rekonstruálni a történteket. A rendőrség azt tartja a legvalószínűbbnek, hogy a támadás célja az ATM kirablása volt, csak az elkövető kissé túlmértezte a robbanóanyagot. Ezt ugyanakkor megkérdőjelezi, hogy egy hasonló motorral rendelkező férfi pár nappal a robbantás előtt egy másik bankfiók kirakatát törte be, és a felrobbantott fiókból sem tűnt el pénz. Az országos rendőrfőkapitány 10 millió forintos nyomravezetői díjat tűzött ki a bűncselekménnyel kapcsolatban, a Nemzeti Nyomozó Iroda 135 nyomozója pedig nagy erőkkel kutatja a bankrobbantót.

Vasárnap mindazonáltal új hír érkezett: sajtóhírek szerint több mint száz rendőr, titkosszolgák, terrorelhárítók szállták meg a Budapesttől pár kilométerre fekvő Ürömöt, ahol a hétfői budapesti bankrobbantás elkövetőjét keresték. A helyieket krosszmotorosokról kérdezték.
 
Sütő Ágnes, a Magyar Bankszövetség szóvivője előzőleg azt mondta: bankbiztonsági szakértőik megvizsgálták az automatát, de a nyomozás érdekeire való tekintettel nem árulják el, hogy mit állapítottak meg. A robbantás után kiadott közleményükből kiderült, a pénzintézetek kiemelt figyelmet fordítanak rá, hogy szoros együttműködésben a rendvédelmi szervekkel, és civil biztonsági erők fokozott bevonásával mielőbb megtalálják az elkövetőt. A rendőrség megerősítette a pénzintézetek védelmét.

Aki pénzt akar, inkább elviszi az automatát

Kárpáti Balázs, a pénzkiadó automatákat üzemeltető TrezEx Hungária Zrt. vezérigazgatója azt mondta: a tavalyi év során összesen fél tucatnál kevesebb fizikai támadás történt készpénzkiadó automaták ellen, és ezekből mindössze egy esetben jártak sikerrel az elkövetők.

A támadások száma az elmúlt években nem változott, elmondható, hogy évente mintegy 3-6 fizikai támadás fordul elő ATM-ek ellen. A biztonsági megoldásoknak és a berendezések fizikai kialakításának köszönhetően alig egy-kettő volt sikeres az elmúlt öt év támadásai közül.

„A fizikai támadások közül az elkövetők legtöbbször a gép elmozdítására, elvitelére tesznek kísérletet – mondta Kárpáti Balázs. A berendezések felfeszítése, a bennük található készpénz helyszíni eltulajdonítása nem jellemző, idén is csak egy ilyen eset fordult elő. Az ATM-ek esetében legtöbbször még mindig a pénzkiadó nyílás preparálása, illetve különböző elektronika eszközök révén a kártyaadatok ellopása jelenti a legnagyobb kockázatot az ügyfelekre. Azonban ezt a kockázatot is csökkentette a berendezések valós idejű felügyeleti rendszerének kiépítése és a berendezések környezetének kamerás megfigyelése.

Kárpáti Balázs szerint az ATM-ek biztonságosak, többségüket olyan pénzkazettákkal szerelték fel, amelyekbe már integrálva van a festékpatronos védelmi rendszer. Ez – a pénzkazetta esetleges megrongálása, illetéktelenek általi felnyitása esetén – megfesti a bankjegyeket, amelyek így forgalomképtelenné válnak.

A kriminálpszichológus „felrajzolta” a tettes profilját

Az „igazság bajnokaként” tekint magára, újra le fog csapni, és előbb-utóbb olyan nyomokat hagy maga után, amely nyomra vezeti a rendőrséget – véli a hétfői bankrobbantást elkövetőjéről Végh József. A Vasárnap Reggelnek nyilatkozó kriminálpszichológus szerint – bár egyelőre nem ismert az indíték – nem valószínű, hogy a tettes pénzt akart, vagyis hogy a detonáció egy félresikerült bankrablás lett volna.

„Az ilyen cselekmények általában az elromlott, tévútra ment kommunikáció eredményei. A tettes üzenni akar valamit, valószínűleg azt, hogy itt valami óriási igazságtalanság zajlik. Valószínűleg úgy tekint magára, mint a nép egyszerű fiára, aki a gonosz hatalommal, vagy a gonosz bankokkal szemben áll ki” – fejtette ki Végh József.

A valóság azonban sokkal prózaibb, az elkövető valószínűleg nem az a tiszta lelkű harcos, ahogy gondol magára. „A tettes minden valószínűség szerint egy rosszul szocializálódott egyén, aki nem tudja megfelelően kezelni a konfliktushelyzeteket, és ezért könnyen válaszol agresszióval. Ennek oka lehet, hogy valószínűleg ő is agresszió elszenvedője volt gyerekként. A konfliktuskezelési nehézségei miatt mára valószínűleg rengeteg düh felhalmozódhatott benne. A bankokkal szembeni közhangulat jó ürügyet szolgáltat számára, itt az alkalom, hogy megszabaduljon a benne felgyülemlett belső feszültségtől, amellyel már nem tud mit kezdeni. Ezen felül szinte biztos, hogy neki is van személyes sérelme a bankokkal szemben” – mondta el Végh József, aki elismerte, ennek ellenére nem csupán a tettes, hanem a közvélemény egy része is hőstettként értékeli a robbantást.

Az elkövetőre sokan egyfajta modern Robin Hoodként tekintenek, egyesek a robbantást csak egy „jó kis csínyként” kezelik. „Nem gondolnak arra, ahogy valószínűleg a tettes sem, hogy a detonációnál betörő üvegablakok is megölhettek volna egy közelben lakót, akár egy gyereket is, a véletlenen múlt tehát csak, hogy nem halt meg senki” – mondta el a szakértő. Arra sem gondol sem a tettes, sem az őt bátorítók, hogy mi játszódhat le a bankban dolgozókban, akik joggal érezhetik úgy, hogy a támadás ellenük irányult, vagy hogy mit érezhetnek az adott bankfiókok ügyfelei. Ez azért is szomorú, mert ezek az emberek nem tehetnek semmiről” – fogalmazott Végh József.

A kriminálpszichológus szerint a legfőbb gond, hogy a tettes valószínűleg újra robbantani fog. „Valószínűleg ő volt az, aki néhány nappal a robbantás előtt betörte az egyik bank kirakatát, ám erre még nem figyelt fel a közvélemény, ezért választotta az elkövető a sokkal látványosabb robbantást. Jól látható, hogy egy fejlődési utat jár be a tetteivel, ha pedig a közvélemény nem hallja meg, amit közölni akar, akkor újból próbálkozni fog. A célja, hogy átadja a sajátos üzenetét, ezt egy újabb robbantás, vagy egy levél formájában egyaránt megteheti.”

A szakértő szerint a tettes bátorítást nyerhet abból, hogy a társadalomban és a politikában is bűnbakkeresés van a devizahitelesek ügyében, „azt pedig csak kevesen mondják ki, hogy ebben a bankok nem egyedüli bűnbakok, a társadalmi probléma egy össznépi játék eredménye.”

Végh József szerint azelőtt kellene elfogni a robbantót, mielőtt még erőteljesebb lépésekre szánja rá magát, és egy erőszakspirált indít el. A kriminálpszichológus szerint az elkövető majdnem biztosan férfi, feltehetően középkorú. „Az ember húszas éveiben nem követ el ilyesmit, legfeljebb egy csoport tagjaként, itt azonban valószínűleg magányos elkövetőről van szó, jóllehet ezt csak feltételezni lehet ma még” – vélekedett a szakértő, aki szerint a bűncselekménynek előjelei is lehettek a tettes viselkedésében. „Szinte biztos, hogy a robbantó korábban más módokon, például az internetes fórumokon, vagy baráti beszélgetésekben is nyilatkozott a bankok elleni extrém gyűlöletéről, és előfordulhat, hogy van már agresszív múltja, azaz korábban már követett el olyan cselekményeket, amelyekben felszínre tört a haragja.”

A tettesnek ezenkívül valószínűleg vannak műszaki, vagy vegyészeti ismeretei, amelyeket a bomba elkészítéséhez felhasználhatott, és a rendőrség azt is vizsgálja, hogy honnan juthatott a jelenleg feltételezett ipari robbanóanyaghoz. Mivel a tettes motorral jár, az is gyanús lehet, ha valakinek a korábban rendszeresen használt ilyen motorja hirtelen „eltűnik”. Például a környezetének azt állítja, hogy ellopták, eladta, vagy javítás alatt van.


Mindennapos pánik
Kedden a MOM Parkban volt bombariadó, szerdán a Mammut bevásárlóközpontban volt hasonló fenyegetés, akkor kiürítették az épületet. Szerdán délután Andrássy út egy jelentős szakaszát is lezárták, itt az OTP fiókjában lettek figyelmesek egy gyanús csomagra, amely később ártalmatlannak bizonyult.

Csütörtökön kora este a Savoya Parkban, később pedig ismét a MOM-ban volt bombariadó (itt mindkét esetben telefonos fenyegetés történt).

Pénteken a főváros IV. kerületében lévő CIB Bank fiók környékét zárták le, miután valaki bejelentett egy gazdátlan csomagot, de csak papírokat találtak benne.

A legtöbb hazai robbantásnak politikai indítéka volt
1994. július 23-án, máig tisztázatlan okokból ismeretlenek robbantottak a Mátyás-templom oldalában.

1996 októberében két bomba is robbant: az egyik Piliscsabán, egy menetrend szerinti volánbuszon, a másik pedig a budapesti Wesselényi utcában, a Zsinagógához közel. Piliscsabán hárman súlyosan, hatan könnyebben megsérültek, Pesten senki nem volt a helyszín közelében.

1997 februárjában egy budapesti MSZP-irodát támadtak meg, március 10-én az SZDSZ egyik cinkotai kirendeltségénél, április 21-én egy újpesti MSZP-irodánál, márciusában 8-án az SZDSZ hódmezővásárhelyi képviselőjelöltjének kukatárolójában, majd 11-én a budapesti Halló Bár bejáratánál robbantottak.

1998. március 16-án Torgyán József, volt kisgazda pártelnök házánál robbant pokolgép.

1998 májusában Szájer József használaton kívüli háza előtt következett be robbanás, majd a hónap végén az MDF Dózsa György úti kirendeltségénél is robbantottak, Eben a hónapban a politikusok elleni merényleteken túl több maffia-leszámolás is történt, ahol jugoszláv kézigránátokat használtak fel. A rendőrség ekkor fogta el Dietmar Clodo vállalkozót, akit állítólag éppen bombagyártás közben kaptak el.

1998. június 15-én robbant fel egy pokolgép a Fidesz Lendvay utcai székházánál. A támadásban az épület súlyosan károsodott, de senki nem sérült meg.

2006 októberében az őszödi beszéd után több MSZP-s és SZDSZ-es pártirodára dobtak Molotov koktélt.

2009. április 8-án állították elő Budaházy Györgyöt és társait a rendőrök, mert három politikus lakásánál akartak bombát elrejteni. Ám a focilabdába rejtett pokolgépek elhelyezése előtt közbelépett a hatóság.

 

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek