Egyszeri beavatkozással nem kezelhetőek a közoktatás gondjai melyekre a sokkoló PISA-eredmények hívták fel a figyelmet, a problémákat összetetten kezelő, átfogó intézkedésekre van szükség – mondta a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Pálinkás József a PISA-felmérés eredményeiről szóló konferencián kifejtette: a tanulók teljesítményének nemcsak oktatáspolitikai, hanem kulturális és társadalompolitikai jelentősége is van. Felhívta a figyelmet arra, hogy egyre kisebb, már csak 1 százalék körüli a kiválóan teljesítő magyar diákok aránya (a 23 milliós Shanghajban 30 százalék fölött van), pedig belőlük kerülnek ki a jövő mérnökei és tudósai.
"Magyarországon 20 százalék a funkcionális analfabéták aránya a diákok között, a nagyon gyengén teljesítők aránya 28 százalékra emelkedett, növekszik az iskolát korán elhagyók száma” – hangoztatta Csapó Benő. A PISA igazgatótanácsának magyar tagja szerint a magyar közoktatás teljesítménye összességében romlott, a fejlett és a fejletlen országok között helyezkedünk el a rangsorban. Pálinkáshoz hasonlóan Csapó is felhívta a figyelmet, a három mért terület (szövegértés, matematika, természettudományok) teljesítménye szorosan összefügg egymással. A szövegértés hiánya akadály a matematikai szöveges feladatok megoldásában, a digitális szövegértésnél az utolsók között vannak a magyar diákok.
Csapó szerint lehet változtatni a lesújtó eredményeken, ahogy ezt megtették a korábban nálunk gyengébben teljesítő, de minket már megelőző német, lengyel és észt oktatásban. Tehetséges fiatalokat kell a pedagógus pályára vonzani, erkölcsi és anyagi elismerésben kell részesíteni őket. Az iskolára felkészítő óvodai nevelés fejlesztésére is többet kellene áldozni.
