„A Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézete (MPANNI) a Nemzetközi Pető András Közalapítvány által fenntartott, nem állami főiskola” – olvasható jelenleg is az intézet honlapján. Pedig a Nemzetközi Pető Közalapítványtól már két évvel ezelőtt egy 100 százalékban állami tulajdonú gazdasági társaság, a Nemzetközi Pető András Közhasznú Nonprofit Kft. vette át.
Hamarosan pedig, a már a parlament előtt fekvő törvényjavaslat szerint, közvetlen állami fenntartásba veszik a Pető Intézetet, amely a Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézete helyett a jövőben a Pető András Főiskola nevet viseli majd.
„Valójában az állami fenntartás egyszerűsítésére kerül sor” – legalább is Rétvári Bence EMMI-államtitkár szerint, aki a témában írt képviselői kérdésre adott válaszában azzal indokolja a lépést, hogy az a többi állami fenntartású intézménnyel azonos módon biztosítja a főiskola finanszírozását.
A köznevelési intézmény, vagyis a konduktív óvoda és általános iskola pedig gyakorlóiskolai státuszba kerül, mely nem csak az állami finanszírozást, hanem a felsőoktatási gyakorlóhelyeknek biztosítható speciális többletforrások lehetőségét is garantálja. Erre ugyanis az igen speciális körülmények között, magas konduktori létszámmal működő intézetnek mindenképpen szüksége van.
A bevételek növelésének szükségességéhez kétség nem fér, miután az utóbbi években többször is az intézmény csőd közeli helyzetéről érkeztek hírek. Ezért is született döntés arról, hogy az intézet fenntartójává egy állami fenntartású gazdasági társaság válik, ám, úgy tűnik, a pénzhiányt annak sem sikerült enyhítenie. A forráshiánynak pedig több oka is van: egyrészt, hogy a rendelőintézet kivételével az ott folyó tevékenységet, miután az nem minősül egészségügyi ellátásnak, nem finanszírozza az egészségbiztosító. Másrészt, hogy a nemzetközi hírnév ellenére jelentősen visszaestek az intézet külföldi támogatásai, illetve projektbevételei, harmadrészt, hogy a közoktatási normatívák is jelentősen csökkentek. Az Index egy tavaly augusztusi cikkében arról írt, hogy a bevételek a korábban jellemző évi 2,2 milliárdos szintről 1,5 milliárd forintra apadtak. Egy, a Népszava birtokába került szakértői jelentés pedig arról ír, hogy az intézet gazdasági pénzügyi helyzete „csaknem katasztrofális és folyamatosan romlik”, és hogy az intézmény vezetése nem tett meg mindent a költségek csökkentése érdekében.
A 2013-as beszámoló, illetve a könyvvizsgálói jelentés szerint – amely az időközben ugyancsak az állami fenntartóhoz került ingatlanok nettó értékét több mint 186 millió forintban határozta meg – az évet a kft. mindössze 732 ezer forint vesztességgel zárta, szemben az egy évvel korábbi több mint mínusz 21 millió forintos mérleg szerinti eredménnyel.
