Legalább három ajánlatnak kellene érkeznie ahhoz, hogy eredményes lehessen a közbeszerzési eljárás – egyebek között ez szerepel a közbeszerzési törvény tervezett változtatásai között. További változás a legkisebb értékű eljárások szabályaiban, hogy az árubeszerzés és szolgáltatás-megrendelés esetén 18 millió forintról 15 millió forintra csökken az értékhatár, amely felett a közbeszerzéseket egy összefoglaló tájékoztatás közzétételével meg kell hirdetni.
A változások a verseny növelését és az úgynevezett „egyajánlatos” eljárások csökkentését szolgálják, és a törvény napirenden lévő módosítása gördülékenyebb, egyúttal átláthatóbb gyakorlatot eredményez. Minderről Császár Dániel, a Miniszterelnökség közbeszerzési felügyeletért felelős helyettes államtitkára beszélt egy csütörtöki konferencián. A jogszabály tervezet közigazgatási egyeztetése után a módosítás rövidesen a parlament elé kerül. (A jogszabály tavaly november 1-jén lépett életbe).
Idén az első tíz hónapban közel annyi jogorvoslati eljárás indult, mint a tavaly egész évben, miközben nem növekedett a 24 nap átlagos ügyintézési idő – ezt már Rigó Csaba Balázs, a Közbeszerzési Hatóság elnöke emelte ki.
Idén az első kilenc hónapban közel 6700 közbeszerzési eljárás zajlott 1600 milliárd forint összértékben. A mikro-, kis és középvállalkozások teljesítménye nem csökkent a közbeszerzésekben: az eljárások 81,4 százalékát nyerték el, amely lényegében megegyezik a 2015 azonos időszakával, amikor ez az érték 83,1 százalék volt.
A teljesített szerződések ellenőrzését követően 2016 október közepéig 192 ügy indult, ezekből 13 büntetőfeljelentés, 53 jogorvoslati eljárás született, továbbá öt törvényességi felügyeleti eljárás a cégbíróságon, számos bejelentés a Gazdasági Versenyhivatalnál, valamint a Nemzeti Nyomozó Irodánál, és két polgári peres eljárás a szerződés semmisségének kimondására a Közbeszerzési Hatóság részéről. A közbeszerzési jogsértések nagy hányada, mintegy ötven százaléka az alvállalkozók bevonásával függ össze. A törvénysértések másik jellemző csoportja a mulasztásos jogsértés, amelyben vagy az ajánlatkérő, vagy az ajánlattevő nem tett eleget időben valamely kötelezettségének, de előfordult hamis adatszolgáltatás, valamint a közbeszerzések mellőzése is – ez utóbbi a feltárt jogsértések egytizedét teszi ki.
