Le Pen kivezetné, Macron bent tartaná a franciákat az EU-ban
A legalapvetőbb ellentét az Európai Unióhoz való viszonyban mutatkozik meg: a 11 elnökjelölt közül egyedül Emmanuel Macron vallotta magáénak a föderatív Európa vízióját, de azt a nemzetek Európáját valló jobboldali Francois Fillonnal egyetemben kétsebességesként képzeli el. Marine Le Pen ezzel ellentétben az eurózónából és az Európai Unióból való kilépésre építette fel a kampányát. Megválasztását követően a radikális jobboldali jelölt referendumot írna ki az utóbbi témában.
Macron ezzel szemben önálló költségvetést, parlamentet és gazdasági minisztert szeretne az eurózónának, s az Európa-ellenes beszédmód visszaszorítására megválasztása estén országszerte "állampolgári konferenciákat" szervezne egy új európai projekt meghatározására.[caption id="" align="alignleft" width="600"]
Kép: AFP[/caption]
Franciaország jövőbeni identitása
A másik nagy törésvonalat a nemzeti identitás kérdése képzi a két jelölt között: Marine Le Pen programját a nemzeti preferencia fogalma határozza meg, amelyhez néhány konkrét intézkedés is kapcsolható. Eszerint a külföldi állampolgárok alkalmazása után különadót vetne ki - beleértve az uniós állampolgárokat is -, a külföldieknek járó szociális juttatásokat feltételhez kötné. Emellett a francia állampolgárság megszerzésének feltételeit is szigorítaná. Le Pen szemében az illegális mellett a legális bevándorlás is olyan veszélyt jelent, amellyel szemben Franciaországnak védekeznie kell. Ezért megválasztása esetén a legális bevándorlók számát az évi 200 ezerről csupán 10 ezerre korlátozná. Szerinte a külföldiek befogadása kiforgatta önmagából a francia identitást, amelyhez vFranciaországnak vissza kell találnia.
Emmanuel Macron ebben a kérdésben gyökeresen más véleményen van, szerinte egy "az értékeihez hű és nyitott" Franciaország-vízióra van szükség. Ő úgy látja, hogy Franciaország felelősen viselkedik, amikor menedékkérőket befogad és ezen a területen erősítené az európai együttműködést. Szerinte a bevándorlás, s azon belül is a külföldi diákok fogadása (évente 70 ezer a 200 ezerből) "szerencse és büszkeség" Franciaország számára. A legális bevándorlás területén Macron nem módosítana a jelenlegi szabályozáson, de a külföldiek jobb integrációja érdekében élne javaslatokkal. A hátrányos helyzetű, elsősorban bevándorlók lakta külvárosokban pozitív diszkriminációt vezetne be: bónuszokkal jutalmazná a helyi munkanélkülieket alkalmazó vállalkozókat, és ezekben a negyedekben csökkentené az iskolai osztályok létszámát, ösztöndíjakkal támogatná a diákokat.
A jelöltek külpolitikája is eltérő
Külpolitikai téren az Oroszországhoz fűződő viszonyban tér el jelentősen a két jelölt álláspontja. Le Pen közeledést kezdeményezne Moszkvával, ezért is találkozott a kampány alatt márciusban Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A radikális jobboldali politikus úgy látja: a Krím-félsziget Oroszországhoz csatolása 2014-ben nem volt törvénytelen, s az Iszlám Állam dzsihadista szervezet elleni küzdelemhez "stratégiai közeledés" is szükséges Moszkvával.
A kampányban csak Emmanuel Macron és a szocialista Benoit Hamon ellenezte a Moszkvához közeledést. A centrista politikus szerint Európának szót kell értenie Oroszországgal, de a szankciók feloldását nem támogatja addig, amíg a minszki megállapodást nem tartja tiszteletben Moszkva.
Macron konkrét, Le Pen homályos elképzelésekkel állt elő a gazdasági helyzet megoldására
A felmérések szerint a franciákat leginkább nyugtalanító gazdasági helyzetre adandó válaszokban is sok az eltérés a két jelölt között. Macron egy 60 milliárd eurós beruházási csomaggal ösztönözné a gazdaságot, elsősorban a környezetvédelem területén, s ezzel párhuzamosan 120 ezer munkahelyet megszüntetne a közszférában, de 5 ezer új tanári állást hozna létre.
Mindketten csökkentenék a vállalatok és a munkavállalók terheit, eltörölnék vagy befagyasztanák a mindenki által kötelezően fizetendő lakhatási adót. Egyikük sem kívánja sem az áfát, sem a minimálbért növelni, és csökkentenék a társasági adót. Le Pen a francia vállalatokat, Macron az európaiakat részesítené előnyben a közbeszerzési pályázatokon.
A francia szociális modell reformokon esne át
A francia szociális modellt illetően is egyértelmű a törésvonal a két jelölt elképzeléseiben. Le Pen lecsökkentene minden külföldieknek járó állami támogatást és a társadalombiztosítást kizárólag a franciáknak tartaná fent. Célja hogy a franciáknak, és azonbelül is a nyugdíjasoknak és az alacsony jövedelműeknek növelje a vásárlóerejét. A csökkentésére nem tett konkrét javaslatokat, de a nyugdíjrendszert megreformálná: visszacsökkentené a nyugdíjkorhatárt 60 évre és megemelné a minimál nyugdíjat.
Macron ezzel szemben két alapreformot képzel el. A munkanélküli segélyezést és a nyugdíjrendszert is egyszerűsítené a jelenleg egymástól teljesen eltérő állami és magánszektorban működő rendszerek egységesítésével, de nem nyúlna a nyugdíjkorhatárhoz.
