Képtelenség versenyre kelni az átláthatatlan dzsungelban – egységes uniós cégjogi szabályozásért lobbiznak a startupok

Nagyban javíthatná az európai startup-ökoszisztéma helyzetét, ha sikert aratna az Európai Bizottság előtt heverő EU-INC kezdeményezés, amely a tagországok cégjogi rendelkezéseinek egységesítését, sztenderdizálását szeretné elérni – mondta a Világgazdaságnak Langmár Péter, a BÉT-en jegyzett STRT befektetési igazgatója, aki maga is aláírta a petíciót.

Jogszabályi dzsungel az EU-ban 

Miről szól az EU-INC kezdeményezés?

A sikeres innovatív vállalkozásairól ismert osztrák Andreas Klinger kockázatitőke-befektető és társai azért indították el a nemzetközi lobbizást, mert egyéb tényezők mellett az elvileg egységes piacon belül a 27 tagország egymásétól merőben eltérő jogszabályainak dzsungele is akadályozza, hogy az EU felvegye a versenyt az Egyesült Államokkal vagy Kínával szemben a sikeres és innovatív startupok indításában és felfuttatásában.

Jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy ha egy üzletember több uniós országban szeretne vállalkozást indítani, kénytelen valamennyi ország – egymásétól többé-kevésbé eltérő – cégjogi rendelkezéseinek megfelelni, mert az egységes piac ezen a téren valójában nem egységes.

Sokszor már a cégalapításra vonatkozó rendelkezések eltérése miatt megfeneklik egy-egy leányvállalat elindulása. Általános tapasztalat, hogy a bürokratikus nehézségek miatt még az európai kockázati befektetők is úgy állnak hozzá egy másik EU-s tagállamban való megjelenéshez, hogy „csak ha nagyon muszáj”.

Már ha az anyavállalat bejegyzésének szintjén felmerül ez az igény.

Az egységes szabályozás növelné a hatékonyságot, és befektetőket csalogatna az EU-ba, emellett pedig csökkentené a tranzakciós költségeket és a bizonytalanságot.

Milyen következményei vannak a fragmentáltságnak?

A nemzetközi befektetők perspektívájából a sztenderdizált, egységes jogi folyamatok és stabilitásuk borzasztóan fontos.

Ha pedig mindez nem adott, annak jellemzően az a vége, hogy az európai sikerstartupok az Egyesült Államokban vagy az Egyesült Királyságban jegyeztetik be anyavállalatukat, ami nekünk, mint EU-s vállalatoknak vagy polgároknak nettó veszteség.

Hozzá kell tenni, hogy az egységes szabályozás az európai hátrányt csak részben csökkentené, lévén a tengerentúlon a befektetési lehetőségeket kereső tőke is sokkal inkább rendelkezésre áll. Az amerikai nyugdíjalapoktól az egyetemi alapítványokig nyitottabbak a befektetők kockázatosabb, induló fázisú vállalkozások irányában is. Erre kellene sarkallni az európai megfelelőiket is a tőkehiány csökkentése érdekében.

A hazai startup-ökoszisztéma támogatja a kezdeményezést

Kik támogatják Magyarországon a kezdeményezést?

A kezdeményezést a hazai szakmai szervezetek, mint például a Startup Hungary és a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) is támogatja, de a magánszemélyek is pozitívan véleményezték a javaslatot.

Az STRT Holding szempontjából sem mellékes az ügy sikere, mivel nap mint nap szembesülünk vele, hogy milyen szinten akadályozza az európai fragmentált céges szabályozás a portfóliónkba tartozó cégek fejlődését. Jelenleg 11 országban összesen 108 cégben van részesedésünk.

Ennek ellenére én magánemberként, a saját nevemben írtam alá a kezdeményezést, ahogy Balogh Péter vezérigazgató is.

Mire terjedne ki az egységesítés?

Az EU-INC által kívánatosnak tartott egységes cégjogi – úgynevezett 28. – rezsim sztenderdizálná a komplett cégjogi környezetet, a cégalapítás mellett például az új részvények kibocsátását, a cégbezárást, sőt még a munkavállalóknak történő részvényjuttatás szabályait is.

A cél az, hogy EU-szintű központi cégnyilvántartás mellett online ügyintézéssel olyan új típusú páneurópai jogi személyeket lehessen létesíteni, amelyek befektetési dokumentumai is szabványosítottak.

Ezenkívül fontos a felelősségi szabályok közötti eltérések kiküszöbölése is. A startupok világában a magas kockázat miatt sűrűn előfordulnak a csődök, cégfelszámolások, ezért észszerűen kell szabályozni a felelősséget, mert egyébként senki sem hajlandó beülni egy szükségszerűen kockázatosabb, induló cég igazgatóságába.

Amerika messze előrébb tart

Hol tart az ügy?

Már beadták a kezdeményezést az Európai Bizottsághoz, ahol agendára került, s szeptember végéig folyt a véleményezés, azaz minden EU-s polgár véleményezhette a javaslatot. Sajnos a továbbiakat még homály fedi, de bízunk benne, hogy a teljes európai startup-ökoszisztéma által támogatott lobbizás sikerre vezet, hiszen nem pénzt, hanem csupán szabályozást kérünk. Ráadásul az európai versenyképesség javítását a Draghi-jelentés óta az EU, illetve a bizottság is a zászlajára tűzte.

Optimizmusra ad okot az is, hogy Brüsszelben először tavaly decemberben neveztek ki kutatásért, innovációért és startupokért felelős biztost a bolgár Jekatyerina Zaharijeva személyében, aki foglalkozik is az ügyünkkel.

Egyébként szerintem mindenképpen érdemes belekukkantani a véleményekbe, mert így válik átláthatóvá, hogy milyen típusú kérdések merülnek fel.

Amerikában valóban egységes a szabályozás a különböző tagállamokban?

Az Egyesült Államokban az egységes szabályozás akként valósult meg, hogy minden startup Delaware államban jegyezteti be a céget. Az ottani cégjogi struktúrát használja mindenki, amelynek szabályai éppen ezért általánosan ismertek. Rendkívül egyszerűen, online ügyintézéssel lehet az úgynevezett 

• Delaware C-Corpokat 
• vagy S-Corpokat 

bejegyeztetni.

A régiós országok számára hatványozottan fontos lenne egy ehhez hasonló egységes szabályozás, hiszen mi még az EU átlagától is le vagyunk maradva, talán az e téren is bezzeggyerek Lengyelország és Észtország kivételével.