Megszületett a törvény a Hruscsov-panelházak lebontásáról

Harmadik, végleges változatában elfogadta az orosz parlament alsóháza szerdán az 1950-60-as években épült ötszintes panelházak, a „hruscsovkák” lebontásáról és a lakók új otthonokba költöztetéséről rendelkező moszkvai „renoválási” városrendezési törvénytervezetet.

A lebontásra ítélt házak listája a törvény hivatalos közzétételének napján válik majd véglegessé. Addig azt jóvá kell hagynia a felsőháznak és az elnöknek is.

A törvénytervezet „az ipari lakásépítés első szakaszában”(1957-1968-ban) épült házakra terjed ki. A programban való részvételről a törvény hatályba lépését megelőzően a lakók kétharmados többséggel döntenek majd, a szavazástól tartózkodók voksát a szavazók arányában osztják majd el. A projektből való kilépésről a lakók egyharmadot meghaladó szavazattal dönthetnek, még az első cserelakás átadása előtt.

A „renoválás” érintettjei – néhány kerület kivételével – a jelenlegi lakókörzetükben, a jelenlegivel megegyező szobaszámú, nagyobb alapterületű, a jelenlegivel egyenértékű lakást vagy pénzbeli ellentételezést kapnak majd. Többletfizetéssel növelhető a cserelakások nagysága. A törvénytervezet önálló lakásokat biztosít a jelenleg társbérletben élők számára. Elsőként a leginkább leromlott állapotú házakat fogják lebontani.

A Szovjetunióban szociális lakásprogram keretében tömegesen kezdtek ötszintes lakótelepi házakat építeni Nyikita Hruscsov kommunista pártvezérsége idején (1953-1964). Ezeket a legfeljebb 50 éves élettartamúra tervezett, elavult épületeket a moszkvaiak róla nevezték el „hruscsovkáknak”. A több mint 13 milliós orosz fővárosban 25 millió négyzetméterre tehető a „hruscsovkák” lakásainak alapterülete, és mintegy 1,6 millió ember él bennük.

A törvénytervezet ellen több tüntetést tartottak Moszkvában, mert a lebontásra ítélt házak első lajstromába nemcsak „hruscsovkák” kerültek bele, hanem a téglaépítésű (a sztálini korszakban épült) „sztálinkák”, sőt még az 1917-es októberi forradalom előtti időkből származó épületek is. A program bírálói szerint a politika egy „gigantikus piramisjátékot” indít el, amelynek haszonélvezői az építkezési vállalkozók lesznek. A törvénytervezet eredeti változata emellett bírálói szerint nem biztosította a lebontandó házak lakóinak jogvédelmét, a tiltakozók szerint megsértette a tulajdonjogot, és korlátozta a bírósági jogorvoslat lehetőségét is.